"Az emlékezés művészi megjelenítéséért". Csütörtökön jelentették be, hogy a francia író, Patrick Modiano kapta a 2014-es irodalmi Nobel-díjat. Sosem hallottam felőle, de nyilván van így még egy-két író (ami persze engem minősít). Elfog az aktualitás vágya, és beszerzem Dora Bruder című regényét, ami állítólag legnépszerűbb műve, és kötelező tananyag, illetve érettségi tétel Franciaországban. Szinte egyvégtében olvasom el a mindössze 134 oldalas regényt. Aztán kedvem támad sétálni a nyári időben: végighúzni kezemet a házak falain, kerítések rácsain, megérintve ezáltal ismeretlen életeket.

***

Merénylet a Marson. A Magyar Diafilmgyártó Vállalat '74-es opusa. A tudomány pátosza a szocializmusban. '70-80-as évek: a világűr vonzásában. Radarok és rakétatöltetek, bánya a Marson, Mars-kolónia, műnap. Bertalan, Zágon, Gonzales, Petrusevszkij és a népek testvérisége. Ligeti Lontanója tökéletes háttérzene. A szerző Elek István. Vajon az, akire gondolok?

***

2,4 mmol/l. Leesett a vércukrom. Jóllehet a 2,4-es "cuki" meglehetősen alacsony, a tünetek mérsékeltek. Emlékszem, kezdetben egy 3,0-as cukornál, némi túlzással, meg akartam halni: fehér voltam, mint a meszes vödör, remegett a kezem, kalapált a szívem, elgyengültek a térdeim, ilyenek. Gyorsan magamba tömtem csokit, zizit, ropit, kekszet stb., amivel persze túlreagáltam a dolgot. Úgy tűnik, időközben régi motoros cukorbeteg lettem. A 2,4-es cukrom enyhe tüneteire elmajszolok három darab kekszet meg iszom rá két korty tejet, és simán beállok 4,6-ra.  

***

Bosszantó asszociációk. Egy kevés ananászlevet öntök magamnak, közben azon töprengek, milyen zenét tegyek fel. Az ananászlé dobozán megpillantom: pineapple. Az ananász valójában fenyőalma. Heuréka! Már tudom is: Respighinek a Róma fenyői a szerencsés nyertes. Isten tudja, mikor hallgattam utoljára, remek muzsika, ráadásul Karajannal és a Berlini Filharmonikusokkal van meg, bibibi. Csak éppen nem találom a CD-t, hiába túrom át háromszor a lemezeket. Végül Bach B-dúr partitáját kezdem el hallgatni Dinu Lipattival, de pár perc után lezárom. Bosszús vagyok.

***

35 éves a Győri Balett. Elmegyek a vasárnap délutáni ünnepi előadásra. Útközben még elugrok szavazni. A szavazóhelyiségben csak egy idős házaspár van rajtam kívül. Teljes a nyugalom. A balett remek, igazi sláger darabok. A Bolerón felélénkülök, ahogy az egy rendes polgárhoz illik. Tombol az indián nyár: 22 °C napközben.