Batman: A sötét lovag. Hollywood felfedezte Batmanben a törvényen kívüli eszközökkel harcoló hőst, akinek Joker, a hibbant terrorista a legfőbb ellenfele, és akit csak úgy sikerül elkapnia, hogy lehallgatja Gotham City összes mobiltelefonját. Persze Lucius Fox, a Wayne Művek vezére — akit a bölcs ábrázatú Morgan Freeman alakít — végül megsemmisíti a megfigyelő rendszert ("Ez túl nagy hatalom egy embernek."). Igazán kedves gesztus.

***

Új buzzword a láthatáron. A szekuláris stagnálás kifejezést Lawrence (Larry) Summers dobta be még 2013 végén egy IMF konferencián, és azóta számos prominens közgazdász — Robert Solowtól Paul Krugmanig — szükségét érezte megnyilvánulni a kérdésben. A kifejezés eredetileg Alvin Hansentől származik, aki először egy 1938-as beszédében használta (Gazdasági haladás és hanyatló népszaporodás; magyarul ebben). Hansen anno úgy vélte, hogy az USA-ban a populáció növekedési üteme hosszú távon csökkenni fog (nem jött be), ami tartósan csökkenteni fogja a beruházási keresletet, ami viszont tartós gazdasági stagnáláshoz vezet (ez sem), hacsak nem tűnnek fel olyan — döntően a technikai innovációból származó — új beruházási lehetőségek, amelyek ellensúlyozzák a beruházásoknak a populáció hanyatlásából fakadó visszaesését. Nekem már az sem teljesen világos, hogy minek kellett Summersnek előbányásznia Hansen kifejezését, ha mindössze annyit kíván állítani, hogy a populáció növekedési üteme az elmúlt két évtizedben újra csökkenésnek indult az USA-ban, és ami állítólag a reálkamatláb természetes rátájának csökkenését vonta maga után — de még vagy öt másik okkal együtt persze. A legmulatságosabb viszont Paul De Grauwe, aki szintén nem szeretne lemaradni a szekuláris stagnálásról, sőt rögtön emeli is a tétet: ha valahol, akkor az eurózónában van igazán szekuláris stagnálás. De Grauwe előadja az ismerős — az adós államok és bleeding heart baloldaliak szívéhez közel álló — sztorit: minden felelőtlen adóshoz kell egy felelőtlen hitelező, és Európa gazdasági problémáiért (defláció, gyenge növekedés, magas munkanélküliség) valójában az ún. északi országok a felelősek, amennyiben az adósságválság kiigazítási folyamatának minden terhét az adós országokra hárítják. Ennek aztán persze végképp semmi köze Hansenhez meg 1938-hoz. Sokkal inkább a németek szokásos ostorozásához, amihez De Grauwe most épp az új buzzwordöt kapta föl. Csak hát olyan röhejes.

***

Indul! Unokaöcsém kétévesen imádta a porszívót. Rátenyerelt az indítógombra, és amikor a porszívó felzúgott, elkiáltotta magát: In-dul! Képes volt tizenötször eljátszani ezt egymás után ugyanazzal a lelkesedéssel. In-dul!