Chips

Színház. Tegnap megnéztem Osztrovszkij 1875-ös darabját, a Farkasok és bárányokat. Gazdag özvegy, zugügyvéd, hamis váltók, telekspekuláció, tiszteletbeli békebíró, szentpétervári házasságszédelgő, vidéki bornírtság. Képmutatás, ármány és szerelem. Egyszóval mindaz, ami egy orosz szatirikus vígjátékhoz elengedhetetlen. Remek előadásban.

***

Ellenforradalom. Egy újabb cikk, ami temetni jött: Marc Lavoie szerint a „makró” állapota nem jó. Az újklasszikus közgazdaságtan megbukott, a racionális várakozások elméletére alapozott ökonómia alapjaiban téves. Még a ’85-ös Samuelson is jobban teljesít a válságban, ahogy Krugman mondja. Persze a baloldali közgazdászok lassan tíz éve triumfálnak, nem kevés kárörömmel. A Lucas-Sargent-féle „forradalom”, ami kiszorította Keynest az akadémikus közgazdaságtanból, sok sebből vérzik.

***

Új kedvenc. Pierre Boulez Sur Incises (1996/1998)

Címkék: chips