hocinesze

2016\08\24 ricardo

A sötét nagyúr

Ismerd meg a pénz alkímiájának erejét!

Címkék: :) Soros
2016\08\23 ricardo

70 vagy 80

A 90. zsoltár szerint: „A mi esztendeinknek napjai hetven esztendő, vagy ha feljebb, nyolczvan esztendő, és nagyobb részök nyomorúság és fáradság, a mely gyorsan tovatünik, mintha repülnénk” (Károli Biblia). Martin Luther fordításában az évek nagyobb része „fáradtság és munka”. Német evangélikus területeken a zsoltár e része lett a leggyakrabban idézett bibliai helyek egyike. Meglehet, Luther pontatlan német fordítása a német munkamorál alapja.

Címkék: Luther
2016\08\19 ricardo

A gazdagság grádicsai

Három minnesotai közgazdász újragondolta Walt Rostow 1960-as klasszikus elméletét a gazdasági növekedés fázisairól (első rész & második rész). A szerzők négy fejlődési fázist különböztetnek meg: I. a malthusi csapda fázisa, amikor egy országban az egy főre eső jövedelem stagnál, vagyis a gazdaság növekedését kizárólag a népesség növekedése jelenti (tkp. a Rostow-féle „hagyományos társadalom”), II. a növekvő gazdaság (a rostowi „kibontakozás”), amikor az egy főre eső jövedelem tartósan növekszik, vagyis 25 év alatt legalább átlagosan évi 1 százalékkal, III. a felzárkózás fázisa, amikor egy országban az egy főre eső jövedelem legalább 15 évig folyamatosan eléri a vezető gazdaság (jelenleg az Egyesült Államok) egy főre eső jövedelmének 35 százalékát, és IV. csatlakozás a vezető gazdasághoz, amikor egy országban az egy főre eső jövedelem legalább 15 évig folyamatosan eléri a 65 százalékát a vezető gazdaságénak. (Nota bene Magyarország e kritériumok alapján a második fázisban van (azaz „felzárkózónak” sem tekinthető)).

A szerzők szerint a gazdasági növekedés forrása a termelékenység növekedése, és a malthusi csapdából a növekvő gazdaságba történő átmenet könnyebb, miként azt Rostow vélte, aki a „hagyományos társadalom” és a „kibontakozó” (növekvő) társadalom között egy átmeneti fázist (a növekedés előfeltételeinek megvalósulási szakasza) is megkülönböztetett. Ehhez elég annyi, hogy egy szegény ország átvegye a gazdagabbak országok fejlettebb technológiáit és bevált gyakorlatait (best practice). Így aztán néhány afrikai ország (Szenegál, Szomália, Niger) kivételével a világ országaiban növekszik az egy főre eső jövedelem. Ugyanakkor, vélik a szerzők, egy országnak a vezető gazdasághoz történő felzárkózása vagy ahhoz való csatlakozása már nehezebb: a magasabb fázisok eléréséhez ui. fel kell számolni mindazokat az intézményi korlátokat, amelyek gátat vetnek további technológiák és gyakorlatok adoptálásának, illetve a technikai fejlődésnek, vagyis a magasabb termelékenységnek. Egyetértve Douglass North nézetével, a szerzők úgy vélik, az intézményi változások jelentik a kulcsot egy magasabb fejlődési fázisba történő átmenethez. Példaként említik az 1870 és 1900 közti ún. Meidzsi-restaurációt, ami kiszabadította Japánt a malthusi csapdából, amivel a szerzők mintha rögvest ellent is mondanának némiképpen annak, hogy a malthusi csapdából történő kilépés viszonylag könnyű. De a koncepció érthető: a malthusi csapdából történő kilépéshez egy országnak elég pusztán átvennie a fejlettebb technológiákat, de ha fel akar zárkózni a kor leggazdagabb országai közé, akkor adaptív, a technológiai fejlődést nem korlátozó intézményrendszerre és politikára van szüksége.

(Ha valakit érdekelné, Rostow 1960-as klasszikus könyve teljes egészében olvasható Balogh József Modern polgári szociológia: szöveggyűjtemény II. (1965.) kötetben.)

Címkék: fejlődés Rostow
2016\08\17 ricardo

Star Wars IX. Az ötödik erő

Olvasom: „Feng és munkatársai még ennél is meredekebb elméletekről spekulálnak: lehetségesnek tartják ugyanis, hogy nemcsak sötét anyag létezik a világegyetemben, hanem egy komplett „sötét szektor” is, a maga külön anyagával és kölcsönhatásaival”. Reménykedem, hogy a magyar fizikusok végül a Halálcsillagot is felfedezik. Az erő legyen velük!

2016\08\14 ricardo

Chips

Tudta? Penderecki "egy rekviem formájú darabot" komponál az '56-os áldozatok emlékére.

***

Bond. Újra néztem a '73-as Bond filmet, az Élni és halni hagynit. Ez Moore első Bond alakítása, és egészen tűrhető. Moore még nem az a kamerába kikacsintgató elhízott bájgúnár kétsoros lila zakóban arany mandzsettagombbal, Trump frizurával. A nyitó jelenetben egy MI6-ügynököt megölnek a new yorki ENSZ palotában, aminek a továbbiakban semmi jelentősége. A '70-80-as évek politikai krimijeiből nem hiányozhatott egy korrupt ENSZ-tisztviselő vagy merénylet az ENSZ székházban (persze jellemzően egy, a közgyűlésen felszólaló afrikai államfő ellen („harmadik világ”-, centrum-periféria-, „egyenlőtlen csere”- és neokolonizáció-fíling)). A ’70-es évek első Bond-filmje sem hagyhatott ki egy ENSZ-hullát. (A mai filmekben már nincsenek ENSZ-hullák. Az ENSZ már szart ér?) (Már amennyire én ismerem a politikai krimiket.)

***

Kincsek a neten. Ihász Gábor 2 dala 1980-ból: Mikor az álom és Amíg dobog a szív.

***

Gazdag és gyenge. A migrációs válság kapcsán Orbán Viktor több fórumon is kifejtette: "Európa jelenleg gazdag és gyenge, ez pedig a lehető legveszélyesebb kombináció". Később George Friedman könyvéből megtudtam, hogy „Hannah Arendt, a jelentős német filozófus egyszer azt mondta, hogy a legveszélyesebb dolog a világon, ha gazdag és egyben gyenge az ember”. Gondoltam, valami PAGEO-s szövegíró leleményes volt. Esetleg Orbán kormányfő önkezüleg húzta alá pirossal a saját Friedman kötetében. Vagy maga Friedman mondta neki. Még csettintettem is: Hannah Arendt, ügyes. Most viszont Habsburg Ottónál olvasom Európáról: „Nagyon gazdagok vagyunk és ugyanakkor nagyon gyengék. A történelem bizonyítja, hogy az ilyesmi mindig rendkívül veszedelmes, aki ilyen állapotban leledzik, annak minden oka meglehet az aggodalomra”. Végül is jó nagy közhely.

Címkék: chips
2016\08\09 ricardo

Mentés

Johann Sebastian Bach c-moll passacaglia és fúga (BWV 582)
Lionel Rogg

Mendelssohn szerint, ha a világegyetem elpusztulna, akkor ebből az egy darabból újjá lehetne építeni. (Szóval ez a poszt most egyfajta biztonsági másolat arra az esetre, ha a világegyetem elpusztulna, de valamilyen megmagyarázhatatlan okból kifolyólag a blog mégis megmaradna.)

Címkék: zene Bach
2016\08\08 ricardo

Könnyű

Ha ki egykoron röpülni tanítja az embert, az elmozdított minden határkövet; minden határkő maga is levegőbe röpül előtte, a földet újra fogja keresztelni — „könnyű”-nek fogja keresztelni.

Friedrich Nietzsche Így szólott Zarathustra (1883)

Címkék: könnyű
2016\07\24 ricardo

(Kornai & public choice elmélet)

(A közösségi döntések elméletének kardinális tézise, hogy minden politikai alkotmányos/intézményi környezet rendelkezik bizonyos inherens politikai ösztönzőkkel, amelyek szisztematikusan torzítják a politikai döntések egyes körét. A demokráciák pl. hajlamosak a költségvetési deficitre. Mert a demokrácia inherensen hajlamosít. Ahol különböző politikai pártok versenyeznek a hatalomra kerülésért vagy maradásért, ott egyszerűen nagy a késztetés a túlköltekezésre. De a demokrácia éppen így hajlamosít pl. a hosszú távú, közvetett hatású gazdaságpolitikai lépések halogatására is. Érdekes lenne Kornainak a szocialista rendszerről írt elemzését (marxista-leninista egypártrendszer, paternalizmus, puha költségvetési korlát, beruházási kényszer stb.) a public choice elmélet keretében (re)interpretálni.)

Címkék: (...)
2016\07\17 ricardo

A kisistenekről

Már a görögök is ismerték a kisisteneket. A kisisteneknek kilenc fajtája van. Úgy mint házi kisistenek, zseb kisistenek, bebalzsamozott kisistenek, a kertben futkározó kisistenek, mesebeli kisistenek, távolról légynek látszó kisistenek, megveszett kisistenek, Immanuel Kant, vállról indítható kisistenek. Páncélököl kisistenek nincsenek. Viszont kisistenekkel könnyebb meghódítani egy országot, mint páncélöklökkel. A páncélöklöket, tankokat, rohamosztagokat stb. ugyanis meg lehet állítani a határon, de a kisistenek, mint az olcsó áruk mindenhova betörnek.

*

Családon belüli erőszak.

*

Schacht szerette bosszantani a náci pártfunkcionáriusokat. A Weitz életrajz ír egy esetről: Göring kastélyszerű udvarházában, Karinhallban Schacht meglátott egy festményt. A kép Hitler ajándéka volt Göringnek. Schacht tudattal Göringgel, hogy a „festmény egy jól ismert, bécsi, zsidó származású társasági hölgyet ábrázol”. Egy Klimt kép lehetett?

*

A köntörfalazás nélküli politikai inkorrekt: egy H.-H. Hoppe interjú.

Címkék: (...)
2016\07\10 ricardo

Film

Gwendolen (Jennifer Jones) És azok a bizonyos milliók fontban vagy dollárban értendők?
Billy (Humphrey Bogart) Az nekem mindegy.
Gwendolen Kérem, ne beszéljen így, tudja, a font árfolyama olyan bizonytalan manapság!

John Huston (r.) Ördögi kör (Beat the Devil) (1953)

Tovább olvasom
Címkék: film
2016\07\06 ricardo

Rorty Heidegger nácizmusáról

Rorty jópofa, játszik a gondolattal: egy merőben új életutat talál ki Heideggernek. E szerint Heidegger 1930-ban beleszeret egy szép zsidó lányba, akit ’32-ban feleségül vesz. Egy évre rá gyermekük születik: Abraham. Apósát ’33 végén elbocsátják hivatalából, és magát Heideggert is fúrni kezdik az egyetemen zsidó felesége miatt. ’35-ben már Bernben tanít, később Princetonban, majd ’39-től a chicagói egyetemen. Heidegger harcos antifasiszta, aki nagy hatású náciellenes rádióbeszédeket tart, ami által széles népszerűségre tesz szert. Házassága időközben tönkremegy. ’47-ben Tel Avivban tanít, egy évre rá Freiburgban. Aztán a Harvardon. A német választásokon rendre a politikai jobboldal mellett kampányol, és mert náciellenes nimbusza nem kopott meg, ezért támogató kiállása nagyban elősegíti a jobboldali politika újbóli elfogadottságát. ’76-ban meghal. Szóval tegyük fel, hogy így történt. Vajon más lenne ettől az 1927-es Lét és idő? Nagyobb vagy épp kisebb mű lenne? Másként alakul Heidegger bölcseleti munkássága? — kérdezi Rorty. És válaszol is: nem. Rorty szerint semmi köze nincs az életműnek az élethez. Rorty konklúziója: az elképzelt világban Heidegger egy hős pacifista, a humanista értelmiség bálványa. És a XX. század legnagyobb gondolkodója. A való világban viszont csak egy sunyi, gyenge ember, egy pitiáner náci. És a XX. század legnagyobb gondolkodója.