hocinesze

2017\04\26 ricardo

Hayek és a tervezés

Friedrich Hayek, a tervezés ellenfele, szól Paár Ádám cikkének címe a Magyar Nemzetben. Ám e cím pontatlan. Hayeknek ui. semmi gondja a tervezéssel. Az emberek folyamatosan terveznek: családot, karriert, üzletet. Gond akkor van, ha ezeket mások akarják tervezni helyettük. Ki tervez kinek, az itt a kérdés. A tervezés jó, feltéve, hogy nem a kevesek terveznek. 

Címkék: Hayek
2017\04\15 ricardo

Napi okosság: a paternalizmus zsarnokság

Az a kormányzat, amely a nép iránt tanúsított jóindulat elvén nyugszik – mintegy az atya jóindulatán gyermekei iránt –, vagyis az atyai kormányzat (imperium paternale), ahol tehát az alattvalók kiskorú gyermekekként merőben elszenvedőleg kényszerülnek viselkedni, mintha csak képtelenek volnának maguk megkülönböztetni, mi árt, s mi használ igazából nekik, az államfő ítéletétől tévén függővé, miképpen is kell boldognak lenniük, s pusztán jóságától, hogy valóban akarja-e boldogságukat – az ilyen kormányzat az elképzelhető legnagyobb zsarnokság (olyan alkotmány, amely az alattvalók minden szabadságát eltörli, ekképp jog nélkül hagyván őket).

Immanuel Kant (1793)

Címkék: idézet
2017\04\04 ricardo

Euróválság: made in Germany

Jörg Bibow szerint a nyugatnémet gazdasági csoda nem az ordoliberális gazdaságfilozófia sikere volt. Erhard valójában exportorientált gazdaságpolitikát vitt. In nuce: stabilitási kultúra (stability culture) címén feszes költségvetési- és pénzpolitikával stabilan tartani az árszínvonalat, és ezáltal a nagyobb inflációjú külfölddel szemben, a rögzített árfolyam miatt, növelni a versenyképességet. Ezt csinálták a (nyugat)németek a Bretton Woods-i rendszerben, az ERM-rendszerben, és csinálják jelenleg is – az eurórendszerben. Bibow nem mondja ugyan, de állítja: a német-modell valójában inkább kínai. És épp ez kényszeríti térdre Európát. „A német modell csak annyiban és csak addig működőképes, amíg a többiek nem eszerint cselekednek”. Persze az egész okfejtés mögött az áll, hogy a német bérek túl alacsonyak, ami nem kizárólag a német munkavállalóknak rossz, de egész Európának az.

2017\04\02 ricardo

(...)

(Sennholz Money and Freedom. Az infláció végső gyökere: I.) az állam pénzkibocsátási monopóliuma, II.) az állam által kibocsátott pénz kényszerforgalma (törvényes fizetőeszköz). Ha az emberek szabadon választhatnának a versengő valuták között, akkor új állami pénz kibocsátása nem növelné a termékek és szolgáltatások árát, pusztán csökkentené annak többi valutában mért árfolyamát.)

Címkék: (...)
2017\03\26 ricardo

(Az infláció kora)

(Elolvastam Hans Sennholz Age of Inflation könyvét. Sennholz hűséges tanítványa volt Misesnek, ami nagyjából mindent elmond a műről. Egy rövid összefoglaló 1980-ból. Nota bene a könyv ’79-es megjelenésekor az éves infláció 11% volt az USA-ban, ’80-ban 13%. Sennholz meglehetősen apokaliptikus képet fest a dollár jövőjéről – nem tudhatta, hogy Volcker ’83-ra 3%-ra viszi le az inflációt (’86-ban 2% alá). Ám ettől még a kötet tanulságos olvasmány, pl. ilyeneket is olvashatunk benne: „Mikor már az összes magyarázat kimerült, a modern kormányok végül a spekulánsnál kötnek ki, aki minden gazdasági és szociális problémáért felelős. Ami a középkori ember számára a boszorkány volt, vagy ami a szocialisták és kommunisták számára a tőkés, az a legtöbb politikus és államférfi számára a spekuláns – a megtestesült gonosz. Az ember, akit állítólag mélyen átitat a könyörtelen és állhatatlan önzés, és képes romba dönteni a nemzetgazdaságot, kormányzati terveket, vagy miként a német infláció esetében, a nemzeti valutát. Nem számít, ha e magyarázat éppenséggel nyilvánvalóan ellentmondásos, a kormányzati hatóságok számára a legnépszerűbb válasz, ha meg kell magyarázniuk saját politikájuk kudarcát”.)

Címkék: infláció
2017\03\24 ricardo

(Szenvedély, intimitás, kötődés)

(Robert Sternberg pszichológus szerint a szerelemnek három összetevője van: szenvedély, intimitás, kötődés. Egy érzelmileg teljes szerelemben mindhárom együtt van, de a kapcsolat fejlődése dinamikus; többnyire a szenvedélyt követi az intimitás, majd a kötődés. Jóllehet a szerelemről többféle teória létezik, egy dolog biztosnak tűnik: a filmekben szinte kivétel nélkül e sternbergi séma szerint fejlődnek a szerelmek. Még a B-kategóriás akciófilmekben is. Sőt az akciófilmek szerelmi szálában (szofisztikált kidolgozás hiányában) domborodik ki e séma legtisztábban! A szuperhekus és a bombanő útjai váratlanul találkoznak, és a vonzás törvényei rögtön működébe lépnek. A szenvedély persze sok esetben fojtott, esetleg egyenesen negatív, amennyiben nő és férfi kezdetben ki nem állhatják egymást. (Ám a tapasztalt mozilátogató tudja: rendesen működik kémia.) Az akciófilmek elmaradhatatlan jelente, hogy a nő ellátja a férfi sebét valami átmeneti menedékhelyen (andalító Kenny G opusra); a férfi közben elmeséli múltját, különös tekintettel az apjához fűződő viszonyára, aki lehet a halott felesége is. A dramaturgia szempontjából a jelenet értelme az intimitás, vagyis a kapcsolat elmélyülése. Majd a kötődés. Nincs akcióhős Hollywoodban, amelyik ne vinné sietve a táska pénzt a túszul ejtett nőért cserébe, pedig tudja jól, hogy ezzel csapdába csalják; de a férfinak már nincs választása, nem tudna a nő nélkül élni. Persze a halált megvető bátorság elnyeri jutalmát: a sérüléseitől sántikáló férfi a bombanőbe karolva távozik a végső leszámolás helyszínéről, miután vérfürdőt csapva lemészárolta a teljes helyi maffiát. És a szerelem kiteljesedett.)

Címkék: (...)
2017\03\15 ricardo

Játék a szavakkal

Kis könyvében Bernanke hoz egy ábrát a FED forrásainak összetételéről mintegy annak bizonyítékaként, hogy a QE keretében vásárolt állampapírokat a FED nem „pénznyomtatással” finanszírozta, hiszen a forgalomban lévő papírpénz mennyisége úgymond nem növekedett jelentősen (Federal Reserve Notes in circulation). A FED úgy fizetett, hogy „jóváírta a vételárat az eladók bankszámláján”, magyarán a banki tartalékok növelésével (Reserve Balances). Nem cinikus. (Máskülönben a könyv, ami tkp. egy négyrészes előadássorozat szerkesztett szövege, nem rossz.)

Címkék: Bernanke