Kedd

Egy időskori interjúban Milton Friedman elmeséli, hogy '70-ben (vagy talán '71-ben, F. nem emlékszik rá tisztán) találkozott Nixon elnökkel. Nixon arra kérte Friedmant, hogy győzze meg Arthur Burnst, a FED akkori elnökét, hogy nyomjon egy kis pénzt a gazdaságba. Friedman azzal hárított, hogy ezzel Nixon csak saját magának csinálna fölöslegesen problémát, amennyiben meglóduló inflációval kellene szembenéznie az újraválasztását követen. Nixon, aki kellően cinikus volt ahhoz, hogy igazat mondjon, így reagált: szívesen szembenéz ezzel a problémával, ha újraválasztják. Egészen pontosan: ráér aggódni emiatt akkor, miután újraválasztották. (Friedman szerint — szintén az interjúban — Nixon okosabb volt, mint Reagan, ellenben minden porcikájában politikus volt, és kizárólag politikai megfontolásokat (népszerűség, újraválasztás stb.) követett. Reagannek nem jutott eszébe, hogy bármilyen módon presszionálja Volckert, amikor a jegybank restriktív monetáris politikája miatt az USA gazdasága '81-82-ben recesszióba zuhant, népszerűsége pedig meredeken esni kezdett. Mert egyfelől Reagan egyetértett Volckerrel, másfelől elfogadta, hogy akadnak fontosabb dolgok a népszerűségénél. Friedman szerint Reagan ezzel kitűnt az elnökök sorából.)

*

Látom, hogy Kertész Imre dedikált Sorstalanság kötete 185 ezer forintért kelt el egy online könyvárverésen. Hadd dicsekedjek! Nekem van dedikált Kertész kötetem. Érzésem szerint viszonylag sok dedikált Kertész kötet van. De persze lehet, hogy tévedek. Mondjuk az elárverezett példány első kiadás, ami talán számít. Nem tudom.

Címkék: (...)