hocinesze

2018\11\17 ricardo

Győri anzix nov. 17

Az idén ötven éve hivatásos együttessé vált Győri Filharmonikus Zenekar művészeti vezetőjével, Berkes Kálmánnal beszélget Gáti Oszkár a Naxosnál megjelent Brahms-szimfóniákról, és egyebekről.

Címkék: anzix Brahms Berkes
2018\11\14 ricardo

Keynesszel a jövő felé

Paul Davidson 2009-es The Keynes Solution c. kis könyve. Leginkább világos stílusa tetszik. Például: minden egyes megtakarított penny egy meg nem keresett penny (szembeállítva Benjamin Franklin híres mondásával, mely szerint minden megtakarított penny egy másikat fial). Azaz, amit a háztartások nem költenek el, azt a cégek nem keresik meg, következésképp azok sem költekeznek. És ha a háztartások nem költenek fogyasztásra, a cégek pedig nem költenek beruházásra, akkor megoldásképp az államnak kell kiköltekeznie, hogy mindenki megkereshesse azt a pennyt. Persze ott van még a külföld. Minden egyes importra költött penny, kivált az exportbevételek fölött, meg nem keresett penny belföldön. Ha egy ország a kereskedelmi többletét „tétlen tartalékokban tartja”, akkor azzal csökkenti a globális keresletet. A globális egyensúlytalanságra természetesen a Keynes által Bretton Woodsban javasolt nemzetközi klíringunió a megoldás, ami a szufficites országokat kötelezné kiigazításra, azaz költekezésre. Az infláció és az államadósság témájában a stílus hasonlóan nyílt és egyszerű. Az argumentációk a jól ismert régiek, viszont nincs semmi ködösítés, az olvasónak nem kell kihámoznia a lényeget. Ez a könyv legfőbb erénye. Davidson a posztkeynesiánusok vezető figurájaként nem beszél mellé szégyenlősen. Következésképp jó tájékozódást ad.

Címkék: Keynes Davidson
2018\11\11 ricardo

(MMT)

(Ma az index.hu-n cikk az ún. modern monetáris elméletről. Épp a napokban jelent meg Michael Jacobs és Mariana Mazzucato szerkesztette 2016-os Rethinking Capitalism című tanulmánykötet idehaza A kapitalizmus újratervezése címmel. A kötetben olvasható a Minsky-tanítvány L. Randall Wray egy tanulmánya, ami közérthető bevezető a modern monetáris elmélethez. Emellett az index.hu cikkben emlegetett Stephanie Kelton egy tanulmánya szintén helyet kap a kötetben. (Egy bevezető előadás a modern monetáris elméletről.))

Címkék: (MMT)
2018\11\05 ricardo

(Keynesiánus tízperc)

(Keynes tkp. tisztában volt a Robert Higgs-féle rendszerkockázattal (regime uncertainty). Az Általános Elmélet 12. fejezetében azt írja: „Ez sajnos nem csak azt jelenti, hogy a pangások és válságok nagyobbak lesznek, hanem azt is, hogy a gazdasági prosperitás jelentősen függ a politikai és társadalmi légkörtől, ami kedvező az átlagos üzletembernek. Ha egy Labour-kormánytól vagy egy New Dealtől való félelem lehangolja az üzletet, akkor az nem valamilyen ésszerű kalkuláció vagy politikai szándék következménye, hanem pusztán annak, hogy az optimizmus finom egyensúlya megbillent”. Hovatovább már a Roosevelt elnökhöz címzett 1933-as szilveszteri nyílt levelében azt írja Keynes: „Másfelől még egy máskülönben bölcs és szükséges reform is bizonyos szempontból akadályozhatja és bonyolíthatja a gazdasági kilábalást. Mert felborítja az üzleti világ bizalmát, és még azelőtt csökkenti a cselekvés létező motivációit, hogy Önnek ideje lenne másféle motivációkat állítani azok helyére”.)

Címkék: Keynes
2018\10\30 ricardo

(Marxista tízperc)

(Tamás Gáspár Miklós szerint a fiatal Marx tévedett a Kommunista Kiáltványban: nem minden eddigi társadalom története osztályharcok története. Merthogy osztályok kizárólag kapitalista társadalomban vannak, azt megelőzően pedig nem léteztek. Igazán nem akarnék Tamás Gazsinál jobban érteni a marxizmushoz, de az állítása kissé meghökkent. Az ortodox marxista értelmezésben a feudális társadalmak agrártársadalmak, ahol a legfőbb termelőerő a termőföld, következésképp a földbirtokosok adják az uralkodó osztályt. Velük szemben állnak a földbirtok nélküli jobbágyok, mint elnyomott osztály. A feudalizmus politikai felépítménye, a rendi alkotmány a földbirtokon, mint gazdasági alapon nyugszik. A földbirtokosok osztálya kizsákmányolja a jobbágyok osztályát, amennyiben rendelkezik a legfőbb termelőerő fölött; a földbirtokosok és jobbágyok politikai harca osztályharc, ami a földtulajdon körül forog. Satöbbi. És kétségtelen: a feudalizmus minden ízében a földbirtokról szólt. Ráadásul Tamás Gazsi ugyanott azt mondja: a társadalmi osztály a termelőeszközök tulajdonjogához kapcsolódik.)

2018\10\25 ricardo

A nap idézete

Annak az érvnek sem kellene furcsának tűnnie, hogy az adózás olyan magas lehet, hogy az kudarcra ítéli önnön célját, illetve annak, hogy egy adócsökkentés jobb eséllyel fogja kiegyensúlyozni a költségvetést, mint egy adóemelés, feltéve, hogy elegendő időt hagyunk arra, hogy a gyümölcsei beérjenek.

John Maynard Keynes, 1933.

Címkék: idézet
2018\10\24 ricardo

Nem hiszti

A gazdasági válság az angolban depression, aminek az 1929-1933-as világgazdasági válság az eredete; a recession jelenti a gazdasági visszaesést. Kevéssé tudott, hogy a depression kifejezés eredetileg eufemizmus kívánt lenni: mindenki nyugodjon le, kis depresszió, bagatell. Rossz közérzet, múló rosszullét. A válság végül a Great Depression nevet kapta Lionel Robbins 1934-es The Great Depression című könyve után. Bod Péter Ákos cikkéhez.

Címkék: válság
2018\10\17 ricardo

Drágaszágom

„A világ országai gyorsuló ütemben szereznek be aranyat, hogy diverzifikálják tartalékaikat. Ez a trend, az Egyesült Államok, az eurózóna, és az IMF hatalmas tartalékaival együtt, egyfajta árnyék aranystandardot jelent. Az aranynak a bruttó hazai kibocsátáshoz (GDP) mért aránya a legjobb módja, hogy értékeljük a különböző országok közötti árnyék aranystandardot. A hivatalos adatokból könnyen kiszámítható az arany-GDP-arány, és összehasonlítva az országokat látható, hol található az igazi arany hatalom. A nagy nyertes — a világ valódi aranyközpontja — az a tizenkilenc ország, amelyek az eurózónát alkotják, és kibocsátják az eurót. Az eurózóna országok aranytartaléka az összesített GDP arányában több, mint 4%. Az Egyesült Államok esetében ez az arány kb. 1,7%. Érdekes módon, Oroszország esetében az arány 2,7%.” James Rickards, 2016. (Ha jól számolom, akkor nálunk jelenleg 0,9%.)

Címkék: arany
2018\10\11 ricardo

(...)

(Skidelsky old school keynesianizmusa manapság olyan extravagánsnak és nonkonformistának tűnik, hogy az már szinte frissítő. Punks not dead. Azt mondja, a jegybankok feladata a kormányok gazdaságpolitikájának támogatása kellene legyen. (Persze old school keynesiánusok körében kevésbé rendkívüli vélemény. Pl. Galbraith sem támogatta a jegybanki függetlenséget. (Igaz, alapvetően más megfontolásból. (Galbraith szerint ui. a monetáris politika nem áll a demokrácia felett. Következésképp — a fiskális politikához hasonlóan — a monetáris politikának szintén a politikailag elszámoltatható kormány kontrollja alatt kell állnia. Illetve ha megoszlik a gazdaságpolitikáért a felelősség, akkor a kormány és a jegybank kényelmesen egymásra mutogathatnak. Skidelsky szövege viszont azt sugallja, hogy a jegybankok simán csak nem hatékonyak eléggé a kormányok egyéb gazdaságpolitikai intézkedései nélkül.)))

Címkék: (...)
2018\10\05 ricardo

(Rétvári ír)

(Rétvári Bence kis dolgozata. A legfőbb gond: a nyílt társadalom konkrétan Karl Raimund Poppernek, a 20. század egyik legkiválóbb tudományfilozófusának a koncepciója, következésképp nem lehet tetszőlegesen értelmezni. Nem lenne kedvem ellen, ha a politikai diskurzus olyan emelkedett volna, hogy politikusok meg államtitkárok értekeznének Popperről. Feltéve persze, hogy az szegről-végről adekvát. A dilettantizmus már kevésbé imponáló. Nem az a gond, hogy Rétvárinak szívfájdalma az elidegenülés, az atomizálódás, a véleménybuborék meg a többi, amiről értekezik, hanem hogy mindezeknek semmi közük a nyílt társadalomhoz.)

Címkék: (Rétvári)
2018\10\03 ricardo

Bernanke-Krugman-vita

Nem részletezném Bernanke és Krugman új keletű vitáját a Nagy Recesszió okáról, inkább álljon itten egy-egy idézet mindkettőjüktől. Krugman: "Az igazán jelentős tényező az ingatlanpiaci buborék kipukkanása, aminek a bankválság egyfajta tünete volt. Miként a 2. ábra mutatja, az ingatlanpiaci összeomlás közvetlenül vezetett a lakóingatlan-beruházások drasztikus visszaeséshez, ami önmagában is elegendő egy mély recesszió előidézéséhez, a kilábalás pedig lassú és részleges volt". Ezzel szemben Bernanke: "Természetesen az ingatlanpiaci buborék kipukkanása volt az a szikra, ami a pánik tűzét eredetileg fellobbantotta. (...) Ám a kutatási eredményeim arra utalnak, hogy a pánik nélkül a foglalkoztatás, fogyasztás és kibocsátás visszaesés a Nagy Recesszió korai szakaszaiban sokkal kevésbé lett volna súlyos". (Bernanke posztja linkeli az idézett írásokat.)

Nem kívánnék döntőbírót játszani, mindössze egyetlen észrevétel. Míg Bernanke válság-narratívája kezdettől fogva változatlan, addig Krugmanről ugyanezt nem lehet elmondani. Krugman a The Return of Depression Economics and the Crisis of 2008 című könyvében még maga is az árnyékbank-pánik — hitelszűke — gazdasági recesszió értelmezésben mozog, és ami a dologban a legszebb, egyenesen azt állítja, hogy az ingatlanpiaci buborék kipukkanásának dacára az amerikai gazdaság kezdetben meglehetősen jól teljesített, és valójában a pénzügyi összeomlás fordította súlyos válságba azt, amiből máskülönben egy átlagos kis recesszió lett volna legfeljebb. Nem vicc: Krugman 2018-ban azt a válság-narratívát bírálja, amiről 2008 végén könyvet írt (pontosabban 1999-es korábbi könyvét dolgozta át). Aztán a 2012-es (idehaza is megjelent) End This Depression Now! című könyvében Krugman a válságnak már egy némiképp körvonalazatlan minskyánus-fisheriánus (pénzügyi instabilitási hipotézis-adósságdefláció) interpretációját fogalmazza meg. Mostanra meg, úgy tűnik, a Nagy Recesszió egy viszonylag szimpla ingatlanpiaci fellendülés-összeomlás történet lett Krugman számára. (Nota bene az ingatlanlufi történetnél még Bernanke narratívája is „minskyánusabb”. Amennyiben Minskynél az üzleti ciklusokat a beruházási volumen ingadozása okozza, a beruházási volumen ingadozását pedig a pénzügyi instabilitás, azt meg a várakozások bizonytalansága. És ha elfogadjuk Minsky állítását, mely szerint pénzügyi instabilitás-elmélete valójában a jól értett keynesi elmélet, akkor Bernanke még "keynesiánusabb" is Krugmannél.)

2018\10\02 ricardo

Vicc

Egyszer Erich Honecker, az NDK vezére inspekciót tartott egy kereskedelmi kikötőben. Az első hajó parancsnokától megkérdezte:
- Hova mennek?
- Kubába.
- Mit visznek?
- Kerékpárokat.
- Mivel jönnek vissza?
- Cukornáddal.
A második hajó parancsnokától is megkérdezte:
- Hova mennek?
- Mozambikba.
- Mit visznek?
- Gumiabroncsokat.
- Mivel jönnek vissza?
- Banánnal.
A harmadik hajó parancsnokától is megkérdezte:
- Hova mennek?
- A Szovjetunióba.
- Mit visznek?
- Gyógyszereket.
- Mivel jönnek vissza?
- Vonattal, mint mindig.

forrás

Címkék: vicc
2018\09\29 ricardo

Szezont a fazonnal

Veszprémy László Bernát szerint a nyílt társadalom nyitott határokat jelent, ami félreértés. Popper koncepciója a nyitott társadalomról a politikai szabadság angolszász hagyományába illeszkedik: az emberi tudás fallibilis természete a tökéletlenség politikájának konzervatív gondolatvilágába húzza Poppert (miként a szétszórt ismeretekből fakadó korlátozott egyéni tudás Hayeket). Ahogy Anthony Quinton írja: "Az emberek intellektuális tökéletlenségének belátása (...) a konzervatív gondolkodás megkülönbözetető vonása". Ha az ember tökéletlen, akkor tökéletes társadalom sem lehetséges. A nyitott társadalom koncepciójában a nyitottság a konzervatív politikai szkepticizmussal rokon intellektuális szembenállás az Oakeshott-féle politikai racionalizmussal (Hayeknél konstruktív racionalizmus), aminek legtartósabb következménye a szabadság iránti ellenszenv, és ellenséges érzelem mindazzal szemben, ami a szabadság légkörében természetes módon, decentralizáltan alakul ki. Csak a baloldali perfekcionizmus képtelen együtt élni a tudás fallibilis természetével, és azzal a bizonytalansággal, amit a végső elvek tisztázatlansága jelent — a nyitottsággal. Azzal a gondolattal, hogy a szabadság végső soron egy alap nélküli alap. Aki abszolút igazságokat akar, az a lelke mélyén fél a szabadságtól. Mindezen gondolatoktól Veszprémy végtelenül távol van; valahol Németh Szilárd és Németh Sándor között. Nála a nyílt társadalom = bevándorló ország = Soros-terv. "Hát el tetszik lenni tévedve lenni".

Címkék: Popper