hocinesze

2018\08\21 ricardo

Szellemíró

Kezemben a Kommentár folyóirat megújult formátumú legfrissebb száma. A borító belső oldalán a lap szerzői között egyetlen nőként Kepe Nóra közgazdász szerepel (nem számítva Schmidt Máriát, akivel Békés Márton készített interjút). Mindazonáltal Kepe Nórától nincs írás a lapban (hacsak nem a Türelem és elszántság címet viselő rövid bevezető szöveg szerzője, amelynél nincs név feltüntetve, de ezt erősen kétlem).

Címkék: (...)
2018\08\10 ricardo

Novus Ordo Seclorum

A nyár a könnyed szertelenség ideje, amikor megengedem magamnak azt a luxust, hogy kétszáz oldalnyi okkult marhaságot olvassak. Pl. megtudom, hogy a capitol és capital szavak egyazon gyökérből származnak, aminek jelentése , azaz fej. Ami állítólag a templomos lovagok által imádott Baphometre utal, és ami valójában Keresztelő János feje, egy jövendőmondó talizmán, ami gazdagságot hozott a templomosoknak. Persze csak talán. Mindazonáltal nem lehet teljesen kizárni, hogy az amerikai kapitalizmus spirituális alapja Keresztelő János feje. (Azt is megtudom, hogy az Egyesült Államok által 1787-ben kibocsátott első pénzérmén, a fugio centnek nevezett egycentesen a Mind Your Business szöveg állt, vagyis a Törődj a dolgoddal! felirat. Ez viszont tetszik. Elképzelem, hogy az 1000 forintos bankjegyen a Törődj a dolgoddal! szöveg virít, esetleg a Magaddal foglalkozz! (nem mintha Mátyás királlyal egyébként gondom lenne). Mondjuk nekem az Istenben bízunk felirat is tetszene, jóllehet, A bankjegyhamisítást a törvény bünteti! feliratban is van morális tartalom.)

Címkék: pénz
2018\07\30 ricardo

Békés kultúrmarxista

Nagy Ervin Újraéledő marxizmus c. cikkében Gramsci kultúrmarxizmusáról és Kassák kommunista-anarchista avantgárd művészetéről papol. Ezt vajon Békés Mártonnak címzi, aki épp minap hirdetett kultúrháborút az ún. balliberális vélemény-terror ellen Gramsci kulturális hegemónia-elméletére hivatkozva, és aki saját bevallása szerint szívesebben olvassa Kassákot, mint Wass Albertet? Nagy Ervinnek feltűnt volna, hogy Békés gyakrabban hivatkozik Guy Debordra, mint Tamás Gazsi?

Címkék: (...)
2018\07\21 ricardo

Milton Friedman & Bruce Willis

Eli Roth Bosszúvágy (Death Wish) c. (kvázi-)remake filmjében kis jelenet: a kómában fekvő fiatal lány kórházi ágya mellett barátnője olvas fel Milton Friedman 1953-as A pozitív közgazdaságtan módszertana c. tanulmányából. A kómában fekvő lány apja, Kersey doktor szerint (akit Bruce Willis alakít) a felolvasás segít. Friedman valóban sokakat felébresztett a kómából. Nota bene a film Chicagóban játszódik. (A jelenet 27:22-től 28:35-ig itt. (A felolvasott mondat eredetiben: Normative economics and the art of economics, on the other hand, cannot be independent of positive economics. (Király Júlia fordításában: A normatív közgazdaságtan és a közgazdaságtan módszere ugyanakkor nem lehet független a pozitív közgazdaságtantól.)))

Címkék: Willis Friedman
2018\07\06 ricardo

Sartre & K.O.

Ha a bokszoló fél a ringben, szinte rábukik ellenfele kesztyűjére, írja Sartre Egy emóció-elmélet vázlata c. tanulmányában. Megadón rábukni az ellenfél öklére jobb, mint folyamatosan szembenézni vele, és várni, hogy az mikor csap le — a tudat úgy szünteti meg az elviselhetetlen tudatát, hogy megszünteti magát, mint tudatot.

Címkék: Sartre
2018\06\24 ricardo

A nap idézete

De bármily furcsa, mire megszilárdult a privacy védelme, mintha már senki sem mutatna rá igényt. (…) Az átlagember nem vágyik privacy-ra. (…) A privacy őrei hiába igyekeznek megakadályozni, hogy az így vagy úgy megszerzett személyes adatokat bárki illetéktelenül továbbadja, az átlagember úton-útfélen rátukmálja őket valakire (…) [E]llentétben a letűnt századokkal, amikor is a ruháknak az volt a dolga, hogy leplezze a test (csupán meghitt társ számára tartogatott) formáit, ő (az átlagember) mindennek a tetejébe csak olyan ruhadarabokat visel, amelyek látni engedik a köldökét, a tomporhajlatát, anyuci aranyláncát a bozontos mellkasát, a herezacskó-domborulatát, a mellbimbóját, nemsokára a klitoriszát is. Következésképpen a privacy-t egy-egy országban megvédeni hivatott intézmények tulajdonképpeni feladata nem az lesz, hogy megadja ezt a védelmet mindazoknak (a társadalom egészéhez képest keveseknek), akik igénylik, hanem az, hogy visszaszerezze a becsületét azok szemében, akik nagy lelkesen lemondtak róla.

Umberto Eco Nevelni a privacy-ra (1998) In

Címkék: idézet Eco