Itt láttam a hatalmas, mauzóleumszerű síremléket, melyet a helyi virágkereskedő özvegye állított férje emlékének: díszes, kupolás épület, családi házat lehetne építeni árából, s a szürke márványból faragott mauzóleum láttán arra kellett gondolnom, hogy talán Kassa az egyetlen magyar vidéki város, ahol a kellemes életformák s azok gáláns kelléke, a virág, módot adtak egy kereskedőnek ilyen tollasodásra... Mert az igazi város nemcsak ház- és jogalkotás, tűzoltók és pecérek, közterek és hirdetőoszlopok, nem, az igazi város magatartás és udvariasság, társas élet sok virágbukétával, gyöngédséggel és a csokorhoz mellékelt névjegyekkel. (Márai Sándor: Kassai őrjárat)