A no.1-es Keynes-hívő Robert Skidelsky szemmel láthatóan ismeri az osztrák közgazdasági iskola cikluselméletét, mindazonáltal úgy véli, a válságot kiváltó hitelbővülést nem a FED laza monetáris ("olcsó pénz") politikája, hanem a megnövekedett hitelkereslet okozta (tőle nem várt módon, még azt a mondatot is bevállalja, hogy nem annyira a bankok "rablóhitelezése" (predatory lending), mint inkább az emberek meggondolatlan hitelfelvétele a fő felelős). Skidelsky érve a hagyományos keynesi you can’t push on a string megfontoláson alapul ("elvezetheted a lovat a folyóhoz, de nem kényszerítheted, hogy igyék"): miként minden kínálatot, úgy nyilván a hitelkínálatot is a kereslet vezeti (amire úgymond ékes bizonyíték, hogy jelenleg az USA és az eurózóna gazdasága amolyan likviditási csapda-félében van). De miért is adósodott el úgy a lakosság? Mert az egyre jobban kinyíló jövedelemolló túl sok hitel felvételére ösztönözte a lemaradó középosztályt (vö. expenditure cascades) (bár Skidelsky válasza nem az a klasszikus keynesi, hiszen az "elégtelen fogyasztás" elméleti világában a jövedelemkülönbségek növekedésének hagyományosan a megtakarítások növekedése (a fogyasztás csökkenése) a vége, de a bűnös kapitalizmus fíling azért így is meg van). Mindazonáltal kérdés, hogy valóban a kereslet húzta-e a hitelkínálatot a fellendülési időszakban, mondván, hogy a hitelt eleve nem is lehet tolni. A XIX. században volt egy ún. Banking School és egy bizonyos reálváltó doktrína. Ahogy a költő mondja, egy képben csak talán, s csupán a lényeget: a hitelkínálat endogén, a reálgazdaság igényeihez igazodik, és ha nincs rá kereslet, úgy a bankok hiába is tukmálják. Erre írja Ludwig von Mises 1928-ban: "A gyenge láncszem ebben az érvelésben az a feltételezés, hogy a kereskedelmi tranzakciók volumene, amelyekből a váltók is származnak, független a bankok viselkedésétől. Márpedig ha a bankok inkább alacsonyabb, mintsem magasabb kamatrátával számítolnak le, akkor több hitel jön létre". Szóval Skidelsky felvetésére viszonylag egyszerű a válasz: ha növekszik a lakosság hitelkereslete, akkor növekszik a hitelkamat. Ha mégsem növekszik a hitelkamat, akkor viszont mégsem a kereslet határozza meg.