Mindig máshova megyek fodrászhoz. Ma a plázában voltam. Egy fiatal, nyegle csaj nyírt, aki annyira laza volt, mint a rágógumija. "Milyen hajat szeretnél?" - kérdezte. "Jobbra oldalt elválasztva ... de a választék ne legyen túl éles ... és ne legyen túl rövid se" - válaszoltam nem kevés szakmaisággal. És rutinnal. Nekem ui. (leszámítva legszebb kamaszéveimet, amikor vállig ért a hajam) mindig ilyen (meglehetősen kisfiús) frizurám volt. Mire a csaj bólintott, hogy "aha", és látszott rajta, hogy érti. Majd folytatta: "Balázsnak van ilyen haja a Barátok köztben. Ez most annyira trendi, mindenki ilyenre akarja nyíratni". Aztán gondolatnyi csönd (amíg a kivégzőosztag újratölt). A tükrön át ráhunyorítottam a fodrászlányra, jelezvén, hogy bingo. Ja, Balázs, Barátok közt. Tán mondanom sem kell, soha egyetlen epizódot nem láttam a Barátok köztből, és végképp nem tudom, hogy ki az a Balázs. De nem számít: végül pontosan olyan frizurám lett, mint máskor. Elégedett is vagyok.   

***

Nem tudom, mi a jó, nem tudom, mi a rossz
Nem tudom, ki vagy, nem tudom, ki vagyok
Lehet, hogy fehér, lehet, hogy vörös
Lehet, hogy megyek, lehet, hogy jövök

Énekelte 1991-ben Cipő, a rendszerváltás emblematikus zenekarának, a Republicnak márciusban elhunyt dalszerző énekese. Thürmer: haláláig jó elvtársunk volt Cipő - üvölt rám egy címlap a pláza hírlapüzletében. Én meg előkotrok 120 forintot, és megveszem életem első Vasárnapi Borsát. Benne telefonos interjú Thürmer Gyulával, aki nemrég érkezett haza egy kubai konferenciáról. Frissen nyírt hajjal kilépek az üzletből, és kinyitom a lapot a 11-ik oldalon. És igen, Cipő kommunista volt, oszlopos tagja a Munkáspártnak, puszi haverja a pártelnöknek, volt tagkönyve, fizette a tagdíjat, eljárt a pártgyűlésekre, előfizette a párt Szabadság nevű lapját, illetve Thürmer búcsúbeszéde a temetésen Cipő kifejezett végakarata volt. Lehet, hogy vörös. Sőt már szinte biztos. Nem tudom, mi a jó, nem tudom, mi a rossz. Meglehet. Marx is inkább csinált volna rockzenekart. Jobban szeretnénk.