A "liberalizmus" Mussolininak a szabadkőműveseket, Hitlernek a zsidókat, Leninnek a burzsoáziát jelentette. Manapság, miként azt Wilhelm Röpke találóan megállapítja, a liberalizmus szitokszóként az egoista szűkkeblűséget, a polgári jóllakottságot, szociális merevséget, a közösséggel szembeni érzéketlenséget, idegenszívűséget, sivár evilágiságot, férfiatlanságot, szellemi elvénhedést stb. jelenti. Vagyis ugyanazt, amit Mussolini, Hitler és Lenin számára jelentett. Nota bene mindazok világlátása, akik manapság a liberalizmust szitokszóként használják egyéb kérdésekben is Mussolini, Hitler és Lenin elképzelései az irányadók (még ha saját maguk ezt nem is feltétlenül tudják). Röpke szerint minden autoriter, parancsuralmi rendszer biztos érzékkel ismeri fel a liberalizmust mint tulajdonképpeni ellenséget, ami ellen ádáz lejárató propagandát kell folytatni. (És valóban, a diktátorok mindig szívesen hízelegnek a vallásnak, tudománynak, művészetnek stb., ha az érdekük éppen azt kívánja. A liberalizmusnak viszont soha.)