Úgy vettem meg George Jonas (alias Jónás György) magyar származású kanadai író, újságíró Történelem seprűnyélen című kötetét, hogy egyszer talán majd valamikor elolvasom, ha egyáltalán. Egy pohár sör árába került, nem veszíthettem vele. Aztán kíváncsiságképpen el kezdtem olvasni. Első oldal, második oldal, harmadik. A huszadik oldal körül világos lett, hogy a többi olvasnivalóm várhat (meg persze egyébként is). A könyv egyszerre önéletrajz és esszégyűjtemény. És roppant szórakoztató (még ha az esszészerű részek tartalmát illetően vannak is fenntartásaim). Szóval mindenkinek csak ajánlani tudom!

Kis ízelítő a könyvből:

A legborúsabb években, amikor apám otthon tartózkodott, főzögetett és zongorázgatott, anyám a Vörös Csillag Traktorgyárba járt dolgozni. Megtartotta a könyveket, és továbbra is rendkívüli türelmet mutatott az őt körülvevő egyszerű emberek iránt. Azokban az években nyíltan lehallgatták a telefonokat - Sztálin még élt -, és amikor anyám időnként felhívta apámat a gyárból, mindig németül beszélt vele. Egy napon berendelték a (kommunista) párttitkár irodájába. A ragyás és alacsony Lajos elvtárs régen nagybátyám sofőrje volt, de megfelelő kiképzést kaphatott, mert anyámmal körültekintően viselkedett.
- Magda, az isten szerelmére - kérlelte anyámat -, abba tudná hagyni a német nyelvű telefonbeszélgetéseit? Az őrületbe kergeti a lehallgatókat.
- Ne aggódjon, Lajos -  felelte anyám a tőle megszokott méltósággal -, kelet-német nyelven beszélünk.