Az ösztönzők számítanak, és ezt még Marx is helyesen ismerte fel (nem úgy Mill és Ricardo), vélekedik cikkében Alan Reynolds, és bizonyítékul A gothai program kritikája című Marx pamfletet idézi. Ámde Reynolds félreérti a dolgot. Marxnak nem az a baja a vulgárszocialisták elosztás-fetisizmusával, hogy az nem számol az ösztönzőkkel, hanem az, hogy nem érti a termelés dialektikáját. Azt, hogy egy meghatározott elosztás egy meghatározott termelés elosztása. Az idézett szövegnek semmi köze a kínálatorientált gazdaságfilozófiához.