(A közösségi döntések elméletének kardinális tézise, hogy minden politikai alkotmányos/intézményi környezet rendelkezik bizonyos inherens politikai ösztönzőkkel, amelyek szisztematikusan torzítják a politikai döntések egyes körét. A demokráciák pl. hajlamosak a költségvetési deficitre. Mert a demokrácia inherensen hajlamosít. Ahol különböző politikai pártok versenyeznek a hatalomra kerülésért vagy maradásért, ott egyszerűen nagy a késztetés a túlköltekezésre. De a demokrácia éppen így hajlamosít pl. a hosszú távú, közvetett hatású gazdaságpolitikai lépések halogatására is. Érdekes lenne Kornainak a szocialista rendszerről írt elemzését (marxista-leninista egypártrendszer, paternalizmus, puha költségvetési korlát, beruházási kényszer stb.) a public choice elmélet keretében (re)interpretálni.)