Estefelé még bent vagyok az irodámban. Megjelenik az ajtómban egy idős takarítónő. Kopog, bejön. Egy takarítócégtől van. Némán kiveszi a szemeteszsákot a szemétkosárból. Aztán megszólal: a férje is cukorbeteg, felismeri a kidobott vércukor tesztcsíkokat. Nem túl illendő felütés beszélgetéshez, de nem haragszom. Beszélgetni kezdünk. Mégis igaz, az emberről sokat elárul a szemete. Meglehet, az idős takarítónő remek profilokat készít: hogy úgy mondjam, látja az embereket a szemeteszsákok mögött.