(A magánadósság számít, lehetne Steve Keen 2017-es könyvének tanulsága röviden. Az adósság szintje és növekedésének üteme egyaránt. Richard Vaguere hivatkozva Keen megállapítja: az elmúlt másfél évszázad minden gazdasági válsága esetében megfigyelhető volt, hogy a válság kirobbanásakor a magánadósság szintje meghaladta az adott ország GDP-jének százötven százalékát, illetve a válság kirobbanását megelőző öt évben a hitelkiáramlás éves mértéke átlagban elérte vagy meghaladta a GDP tizenhét százalékát. Ennek fényében Keen „minskyánus” válságelmélete rögtön adja magát: hitelexpanzió → adósságfelhalmozás → Minsky-pillanat → hitelkiáramlás visszaesése & adósság/tőkeáttétel-leépítése → aggregált kereslet csökkenése → recesszió (válság).)