(Az Interpress Magazin cikke alapján.) A 2020-as kínai népszámlás 1,412 milliárd főben állapította meg az ország lakosságát. A kínai vezetés pedig elégedetlen: az 1979-ben bevezetett egykepolitika 2016-os enyhítése, ami megengedte, hogy a városi családokban két gyermek születhessen, ezidáig nem hozott eredményt. Az enyhítést követő két évben emelkedett ugyan a gyermekvállalási kedv, de aztán folytatódott a csökkenő trend. A tavalyi évben 12 millió gyermek született Kínában, ami a legalacsonyabb születésszám az elmúlt fél évszázad során. A házasságkötések száma szintén csökkenőben. Mennél gazdagabb egy tartomány, annál kevesebb házasság köttetik. A keleti partvidék gazdag Csöcsiang tartományában a legkevesebb, a szegény nyugati Csinghaj tartományban a legtöbb. A gazdag tartományokban magasak a városi lakások árai, a jó álláshoz vezető elitiskolai oktatás pedig a szocialista Kínai Népköztársaságban is sokba kerül (az állami iskolák csak a kötelező 10 osztály elvégzéséig ingyenesek). A quantity of children helyett megjelenik a quality of children, ahogy Gary Becker nevezte. Úgy tűnik, Kína esetében is érvényes: a jólét a legjobb fogamzásgátló.