Olvasom. Frédéric Beigbeder beszélgetése Michel Houellebecqkel 2014-ből. Houellebecq azt mondja, életében egyszer fakadt sírva hangversenyen, Schubert Pásztor a sziklán dalának hallgatása közben. „Ahogy belép a klarinét, az az egyik legszebb dolog, amit valaha komponáltak”. Mivel nem ismerem a művet, meghallgatok róla néhány felvételt a youtubeon. Nem sírtam. (Egyszer sírtam zenehallgatás közben, de nem koncerten. Liszt Szent Erzsébet oratóriumát hallgatva. Nem is hallgattam meg többet.)

 *

Tudjuk, Kovács Ákos a jel, akit értenünk kell, aki bennünk él, és akit fel kell fedeznünk magunkban. Úgy tűnik, Békés Mártonnak hibátlanul sikerült.

*

Beszereztem a Rage Against the Machine 1999-es (állítólag a banda legjobb) The Battle of Los Angeles albumát. Tágítani a zenei és ideológiai horizontomat. A Sleep Now in the Fire című opuszhoz készült klipet Michael Moore rendezte (és szerepel is benne). De amit írni szeretnék: a klipben pár pillanat erejéig feltűnik egy szürke felöltős, kék nyakkendős ürge, kezében felemelt táblával: Donald J. Trump for President 2000. Szép találat! Vak marxista is talál szemet, vagymi. (Szinte hallom a mi kis Háry Jánosunk fohászát: Térjen vissza, elnök úr, süssön nekünk békát!) (A kedvencem az albumról.)