Nekem azóta Eötvös Péter a Mick Jagger, hogy egy verőfényes kora nyári reggelen életemben először meghallgattam az Atlantiszt a szegedi Somogyi-könyvtár olvasótermében. Közben néztem ki a Dómra a sötétített üvegfalon át, és könnyűnek éreztem a szívem. Steve Reich Sextetje, Miles Davis Doo Bop albuma vagy Eötvös Atlantisza nélkül bizonyosan sokkal szegényebb lennék. Az egyik hősöm távozott.