A hozzánk, európaiakhoz intézett döntő kérdés tehát: akarjuk-e politikai és gazdasági szinten a globális játékos szerepét alakítani, és ha igen, tudjuk-e egyáltalán? Elegendőek a politikai és gazdasági forrásaink adott esetben ahhoz, hogy a nagyhatalmak körébe kerüljünk? A válaszunk erre a kérdésre messze többről dönt, mint csupán a számunkra oly fontos jólét jövőbeni fenntartásáról. Arról is, sőt elsősorban arról van szó, hogy a mi nyugati, liberális-demokratikus értékrendünk, a felvilágosodás által definiált emberképünk legalább európai kontinensünknek meghatározó ereje lesz, és hogy — ha lehet, ismét szorosan az USA-val együttműködve — a Nyugat nyitott, pluralista társadalmai maradunk, vagy beszívnak minket a populista, idegengyűlölő és végső soron autoriter politikai rendszerek, amelyek magukat legjobb esetben is illiberális demokráciaként határozzák meg.

Friedrich Merz Új idők, új felelősség, 2020.