Promóciós interjú a Mandineren Galló Bélával. A XXI. Század Intézet tudományos munkatársaként Galló némiképp kakukktojásnak tűnik Schmidt Mária csapatában (talán Szili Katalin protezsálásával került be, tényleg találgatás). Persze Galló amolyan díszbalos a NER-ben. Anno Hegedűs Zsuzsa meg Csintalan Sándor játszott valami hasonló szerepet (a nagyobb nyilvánosságban). Értsd: a FiDeSz képviseli a hagyományos baloldali értékeket. (Nota bene a pártnak munkástagozata is van (vagy legalábbis volt).) Galló szövege is a 15 évvel ezelőtti: az Anthony Giddens és Manuel Castells által fémjelzett, a ’90-es évek végén szárba szökkent, harmadik utas, modernizációs, DEMOS-féle politika (idehaza Gyurcsány Ferenc, Dessewffy Tibor a 2000-es évek közepén) valójában nettó neoliberalizmus baloldali köntösben (a máskülönben teljesen marginális Szanyi Tibor szintén ezzel a szöveggel házal úgy 15 éve, persze kezdetben a MaSzoPon belül). Aztán az interjú végén Galló megállapítja: a klasszikus szociáldemokratáknak mára a keresztény konzervatívok lettek a természetes politikai szövetségeseik, ami kb. úgy hangzik, hogy nagyon jó neki ott a XXI. Század Intézetben tudományos munkatársnak lenni.

A kalkulációs vita: Darabok egy kirakóshoz címmel posztom olvasható a Carl Menger Intézet blogján. Köszönet a szerkesztőnek a közlésért.

Stefan Zweig Csillagórák kötetét olvasom. Patetikus elragadtatással írt portrék; a Toscanini- és Mahler-portré már-már émelyítően elragadtatott, fennkölt szóömleny; Robert Scott kapitány Antarktisz-expedíciójának leírása remekmű. Közben rendre ilyen mondatok: „csak a túlzás, sosem a mértékszerű válik termékennyé”.

Megnéztem a Nincs idő meghalnit. Minden idők egyik legrosszabb Bond-mozija. A Craig-filmek kezdettől fogva próbálnak James Bond karakterének mélységet adni (emlékeket, érzelmeket, esendőséget stb.), ami túl jól sikerült: Bondból egy szenvelgő anyámasszony katonája lett. Ha így folytatódik, legközelebb elbőgi magát dugás közben, amit meg kell beszélnie. Sok már a drámázás, a bevérzett szemek meg a nyúzott arc; most kellene az anyai nyakleves, szedd már össze magadat, édesfiam, nem ismerni rád, kisstílű lettél. Ami egyedül reményt adhat, hogy ezzel a filmmel Craig leköszön, és a következő Bondnak már nem lesz szüksége Prozacra.

(Úgy tűnik, Puzsér rendes RHCP rajongó. Meghallgatom tőlük kedvenc dalomat (mármint abból, amit egyáltalán ismerek): Suck My Kiss, 1991-ből.)

Santana Blessings and Miracles albumával ismerkedem. Teljesen lemaradtam a tavaly év végi megjelenésről. Az album hatodik tétele a Procol Harum 1967-es Whiter Shade Of Pale című klasszikus dalának feldolgozása, amibe instant beleszeretek. Eddig működik.

Faithless Baseball Cap (1996)

(Olvasom — gyakran olvasni hasonlót —, hogy a NATO 1990 utáni keleti bővítése nem volt tekintettel Oroszország „megfelelő befolyási övezet fenntartásával kapcsolatos jogos érdekeire”. Na szép. Mintha bármely országnak „jogos érdeke” lehetne más szuverén országokat saját „befolyási övezetének” vagy „ütközőzónájának” tekinteni.)

Koreyoshi Kurahara (r.) Antarktisz (Antarctica) (1983)

Salvador Allendét 1970-ben választották meg Chile elnökének. Allende szocialista tervgazdaságot kívánt létrehozni, melynek keretében nagyszabású kísérletbe kezdett: a CyberSyn Projektbe. A CyberSyn egy Burroughs-3500 elnevezésű központi számítógépből és több száz telexgépből kiépített kommunikációs hálózat volt, ami a gazdaság központosított irányításához szükséges döntéshozatalt volt hivatva szolgálni: napi információkat szállított a kormány és a gyárak között kibocsátásáról, nyersanyag áramlásról, munkaerő állományról és egyéb információkról. A vállalatok minden reggel 5 órakor elküldték telexen az adataikat, amiket aztán a központi számítógépbe táplálva délután 5 órára készen állt a napi jelentés; a jelentés alapján a kormány döntéseket hozott, amik aztán szintén telexen jutottak el a gyárakhoz. A CyberSyn irányítószobája úgy festett, mint egy science fiction film űrhajójának irányító központja. A nagyszabású kísérlet katasztrofálisnak bizonyult, Chile gazdasága hamarosan összeomlott. Nota bene a nagyratörő államosítási program okozta káosz és a munkások növekvő elégedetlensége miatt vélhetően a CyberSyn Projekt nélkül is bekövetkezett volna a chilei gazdaság összeomlása.

A modern közgazdaságtant megteremtő skót bölcselőnek, Adam Smithnek az anyját Margaret Douglasnek hívták. Margaret Douglas 1694-ben született egy skót nemesi család ötödik gyermekeként. Apja, Robert Douglas a skót parlament tagja volt, befolyásos ember. Margaret a Strathenry-kastélyban nőtt fel, nem messze Kirkcaldytól. Huszonhat évesen ment férjhez Smith apjához, idősebb Adam Smithhez. Margaret két évvel később megözvegyült, épp mikor Adammel volt terhes. Margaret Douglas nem ment újra férjhez. Teljes hátralévő életében hírneves fiáról gondoskodott, aki maga sosem házasodott meg. Margaret és Smith egyik kuzinja, Janet Douglas vezette Adam Smith háztartását. Smith mind anyjához, mind unokahúgához erősen kötődött. Mikor utóbbi 1788-ban halálos ágyán feküdt, Adam Smith levélben azt írta barátjának: „itthagy, és én leszek az egyik legelhagyatottabb, leggyámoltalanabb ember Skóciában”. Smith leginkább ennek a két nőnek köszönhette az ebédjét. Mindezt Katrine Marçal könyvében olvasom, aki szerint Adam Smith megfeledkezett erről a két nőről A nemzetek gazdagságában, és a közgazdaságtan számára azóta is láthatatlanok a gondoskodó asszonykezek, amelyek elkészítik az ebédet, ami sosincs ingyen. Margaret és Janet munkája van benne.

Brzezinski szerint Oroszországot és Törökországot nem annyira a földrajz vagy az életstílus választja el Európától, hanem az, hogy miközben mindkét ország, szavakban legalábbis, megtagadja birodalmi múltját, mégsem képesek azt teljesen kitörölni geopolitikai törekvéseikből, miközben Európa hosszú évtizedek óta „poszt-birodalmi” állapotban él, amennyiben népei lemondtak birodalomépítő vágyaikról.

Erik Satie Gnossiennes Nº 1
Reinbert de Leeuw

Apuka kisgyerekkel az állatkertben.
— Nézd apa, pocok!
— Nem pocok az, kisfiam, hanem víziló.
— Mekkkooora pocoook!

Utána néztem, 2010 év végén 303 546 férfit hívtak idehaza Istvánnak, 2021 év végén már csak 238 761-et. Vagyis bő évtized alatt az Istvánok negyede eltűnt. A fogyás meglehetősen egyenletes, évente 5-6 ezer fő. Ugyanebben az időszakban évente 400-500 újszülött fiú kapta az István nevet, ami stabilan a 30-35-ik helyre elég az újszülöttek által kapott férfi keresztnevek éves listáján. A 2021-ben született fiúgyermekek esetében a Levente volt a leggyakoribb név, összesen 1 332 újszülött fiú kapta. Az István név 426 újszülöttel a 34-ik.

The Cranberries Linger (1993/2017 "unplugged")

A közgazdaságtan működik. A hatósági ár, amennyiben alacsonyabb a piactisztító árnál, hiányt okoz.

Ungváry Krisztián cikkét olvasom. A magát Raszputyinnak képzelő hibbant náci, Alexander Dugin mellett Vlagyimir Putyin esetében nem maradhat említés nélkül — az egykor elfeledett — Ivan Iljin fasiszta filozófus, akit Putyin emelt föl Oroszország új szellemi iránytűjének. Az 1954-ben svájci emigrációban meghalt, Mussolini- és Hitler-fan filozófust Putyin 2005-ben Moszkvában újratemettette (egy olyan monostorban, ahol korábban a szovjet titkosrendőrség által kivégzett orosz polgárok ezreinek holttestét égették el), valamint a filozófus Michigani Állami Egyetemen őrzött személyes iratait is visszaszerezte Oroszországnak. Putyin rendszeresen idéz Iljin műveiből (akár fejből is), virágot helyez a sírjára, és legfőbb spiritus rectorként hivatkozik rá. 2014-ben az orosz kormánypárt tagjai és minden orosz köztisztviselő megkapta a Kremltől Iljin politikai írásainak gyűjteményét. Ezek az írások lettek a kleptokrácia legfőbb ideológiai támaszává: a hatalom emberei úgy idézik Iljint, mint korábban Lenint. Timothy Snyder A szabadság felszámolása: Oroszország, Európa, Amerika című 2018-as kötetében (ebből merítek én is) részletesen ismerteti Iljin zavaros fasiszta nézeteinek hatását Putyinra, és ezáltal közvetve a mai Oroszországra. (Nota bene Snyder könyvét haszonnal forgathatják mindazok, akik a NER és Putyin rendszere közötti párhuzamokra kíváncsiak, illetve Oroszország Ukrajna elleni háborús invázióját illetően szeretnének tisztábban látni.)

Beleszaladok egy TV-reklámba, ami filozófusok életművét bemutató könyvsorozatot hirdet! Még keresem a szavakat.

Végignéztem Carl Sagan három Emmy-díjat nyert, tizenhárom epizódból álló, 1980-as tudományos ismeretterjesztő sorozatát, a Kozmoszt.

Klíma és ideológia. Kétoldalnyi okfejtés Lucian Boia Ember és klíma című könyvéből.