Az AI zseniális zenei átiratokat készít. Íme egy rövid lejátszási lista. 

*

A FiDeSz háttérembere elszólta magát. Az Orbán-kormány a gyermekprostitúció legalizálását tervezi.

*

Semmi személyi kultusz, elvtársak! (Az október 23-i megemlékezésre kifejezetten ízléses.)

*

Schmidt Marcsa nagyon szétszórt. Nem elég, hogy fordítva vette fel a napszemüveget, de még a karácsonyfa gömböket is magára aggatta.

*

Megnézem Spike Lee Dzsungelláz (Jungel Fever) filmjét. Az 1991-es alkotás akkoriban provokatívnak számított, ami eszembe juttatta az INXS 1983-as Original Sin című remek dalát, amit megjelenésekor több amerikai rádióadó nem volt hajlandó játszani.

Lebukott a FiDeSz! A párt egykori miniszterelnök-jelöltje elszólta magát. Brutális adóemelésre készül az Orbán-kormány.

Időnként felmerül a kritika, miszerint az osztrák közgazdaságtan szükségtelenül túlspecifikálja azt a transzmissziós csatornát, amelyen keresztül a pénzkínálat változása hatást gyakorol a reálgazdaságra; más szóval, a Cantillon-hatást kizárólag a beruházási javak piacára korlátozza. Ezzel szemben Mises 1928-as Cyclical Policy to Eliminate Economic Fluctuations című esszéjében található egy rövid bekezdés, amelyben Mises kifejezetten elismeri: amennyiben az új pénz közvetlenül fogyasztásként kerül forgalomba, úgy először a fogyasztási javak ára torzul, és a folyamat piactorzító hatása természetesen eltérő lesz attól, mintha az új pénz beruházási hitelként áramlana a gazdaságba. Ez a bekezdés tehát nyitva hagyja annak elvi lehetőségét, hogy az új pénz közvetlenül a fogyasztási vagy eszközpiacokra jusson. Mivel ezen a helyen Mises finoman, ám lényegében eltér a hagyományos osztrák cikluselmélettől, emlékeim egy rejtett szegletében megőriztem magamnak ezt az apró, de fontos bekezdést. Most jön a lényeg. Az esszé ötven oldal, és a ChatGPT elektronikus formában megkapta tőlem, hogy keresse ki nekem a kérdéses bekezdést. (Dobpergés. Ta-dam!) Nem találta. Így aztán maradt a szokásos módszer: könyv elő, fellapoz. Én úgy három perc alatt találtam meg. Tanulság? Nincs tanulság.

2025.10.17.

Az individualista blogon friss írásom olvasható Margaret Thatcher 100. A hölgy, aki nem hátrált meg címmel. Thatcher tegnap lett volna 100 éves. Köszönet Seres Lászlónak a közlésért.

Figyelem! A poszt termékmegjelenítést tartalmaz.

Egy remek Telegraph cikk, amire az Origo hívta fel a figyelmem. A cikk szeptember végi (még zöldel a nyárfa az ablak előtt), de az elmúlt két hétben sem veszített az érvényességéből.

*

Veszek két jegyet az Eros Ramazzotti koncertre. A koncert ugyan jövő áprilisban lesz, de attól tartok, addigra nem tanulok meg olaszul.

*

María Corina Machado Trumpnak ajánlja a Nobel-békedíját. Egy rendkívül okos nő.

*

A pillanat amikor Martin Heidegger Lét és idő műve felbukkan a ’90-es évek kultfilmjében.

ChatGPT és én meg az Irén. Avagy filmelemzünk.

Batman, Spiderman, Iron Lady. Mintha Thatcher valami szuperhős lenne a Marvel univerzumból, akinek az a szuperereje, hogy soha "nem hátrál meg". Meg azt mondja: „ha a mértéktelen [állami] költekezés lenne a megoldás hazánk gondjaira, akkor most egyáltalán nem is lennének gondjaink”. Ja, és túlél egy bombamerényletet. A Brighton-i merénylet mint eredettörténet! Szinte látom a jelenetet, ahogy a robbanást követően leülepszik a por, és a romok közül előlép Thatcher sértetlen kosztümben, hibátlan frizurával. A háttérben a félig megsemmisült Grand Hotel, Thatcher a kamerába néz, kezében retikül. Kis szünet után megszólal: „Az infláció olyan biztosan teszi tönkre a nemzeteket és a társadalmakat, akár a megszálló hadseregek”. Ekkor felcsendül a Pink Floyd Mother dalának gitárszólója. Az Iron Lady ébredése. (A folytatásban a költségvetés visszavág. Vagy Thatcher vágja vissza a költségvetést?) (A képen Peter Pugh Thatcher for Beginners művének egy oldala látható, ami egy amolyan kvázi-képregény. Kieg. Kicsit tovább gondoltam a ChatGPT-vel.)

Witold Lutoslawski Gyászzene Bartók Béla emlékére (1958)
Stuttgarter Kammerorchester/Dennis Russell Davies

Ahogy a többi albumuk, a The Cure – Songs of a Lost World is kiteszi az embert a hidegre. Ebbe a koraőszi szemerkélő esőbe. 

Nem azt mondtam, Feri.

Serei Zsolt Partita (1997)
Gyöngyössy Zoltán/Weiner-Szász Kamaraszimfonikusok/Serei Zsolt

Felfedezem Maren Poitras Finding the Money című 2023-as dokumentumfilmjét a Modern Monetáris Elméletről, amit 4,5 dollárért cserébe rögtön meg is tudok nézni a Vimeo-n. A film sok mindent ugyan nem adott a korábbi ismereteimhez, viszont ha másért nem, Jared Bernstein elképesztő dadogásáért már érdemes volt megnézni. A kérdés, ami Joe Biden egykori gazdasági főtanácsadóját, Bernsteint zavarba hozza: Miért is kell a szövetségi kormánynak dollárt kölcsönöznie államkötvények kibocsátásával, ha egyszer korlátlanul képes nyomtatni magának?

Elhunyt Robert Redford. Redford alakította a főszerepet Sydney Pollack 1975-ös A Keselyű három napja című politikai thrillerjében. Ez a film az egyik nagy kedvencem.

A futó gyermek a képen. Az, ahogyan a karjait tartja. Nem tud, nem eszembe jutni Nick Ut ikonikus fotója, a „Napalm lány”. Kicsit utána megyek a hálón, és tessék.

Milton Friedman: From Modern Monetary Theory to Monetarism címmel ma cikkem olvasható a Naked Capitalism oldalon. Innen is köszönöm Yves Smith szerkesztőnek a közlést, aki egy rövid felvezetést is írt a cikk elé.