Hírek. (Nincs összefüggés.)

*

"Ködös az éj, gőgös a hold, mint egy kéklő parázs". Azaz.

Minden nagyon szép, minden nagyon jó, mindennel meg vagyok elégedve, írta Schmidt Mária. Meg azt, hogy mimagyarok „nem vagyunk akkorák, mint egy közepes kínai város”. Amiről nekem rögvest eszembe jut egy vicc.

Wolfgang Amadeus Mozart A-dúr zongoraszonáta (K. 331)
Daniel Barenboim

Néhány héttel ezelőtt összegyűjtöttem az elmúlt tíz évben elkövetett kisebb-nagyobb írásaimat, amiből kikerekedett egy kis kötet. A kötet kereskedelmi forgalomba nem kerül, kizárólag egy szűkebb rokoni, baráti, ismerősi kör kap belőle példányt. Viszont innen letölthető, ha valakit érdekel.

Charles Ives The Unanswered Question (1908)

Úgy vélem, a szélbal antiszemitizmusa abból az Izraellel szembeni ellenérzésből fakad, melynek gyökere az egykori nyugati marxisták hidegháborús tézise: Izrael az Egyesült Államok „imperializmusának” közel-keleti „csatlósa”, és mint ilyen, agresszor. Plusz: a múlt század ’70-es éveire a legkorlátoltabb nyugati marxisták is kénytelenek voltak belátni, hogy a Szovjetunió egy diktatórikus birodalom, következésképp nem lehet a kommunizmus vezérlő csillaga. A nyugati baloldal számára Kuba lett az új reménység. Meg az ún. harmadik világbeli afrikai és arab országok; a nyugati tőkés centrum országok által kizsákmányolt perifériák, ahogyan az akkortájt megjelenő neokolonializmus- és világrendszer-elméletek fogalmaztak. A Szovjetunióból kiábrándult nyugati marxisták egykettőre lelkes támogatói lettek a különféle afrikai és arab országoknak, melyek „iszlám ébredését” és nemzeti felszabadító mozgalmait lelkesen fogadták, mint a neokolonializmus elleni harcot, ami számukra leginkább a kapitalista imperializmus elleni felszabadító harcot jelentette. A mai szélbal antiszemitizmusa, valamint arab- és iszlámbarát mentalitása ennek a múlt századi hidegháborús szemléletnek egyfajta érzületi maradványa.

Nincsenek szavaim a bestialitásra. Nem vagyok „rettentő szavak tudósa”.

*

Claudia Goldin nyerte a 2023-as közgazdasági Nobel-díjat a nemek közötti munkaerőpiaci egyenlőtlenség okait feltáró munkájáért.

*

Öreg Friedman, nem vén Friedman, és az infláció.

Az Aerosmith Janie’s Got a Gun dalát hallgatom. „They said when Janie was arrested, they found him underneath a train”, énekli épp Steven Tyler, amikor az utcáról hirtelen sziréna hangja szűrődik be.

*

Bayer Zsolt szerelmes levelet írt Putyinnak, amiben Szolzsenyicin 1978-as harvardi diplomaosztó beszédéből idéz. Én is idéznék belőle: „Neves amerikai személyiségek, mint George Kennan, mondják: a nagypolitikába lépve már nem alkalmazhatjuk a morális kritériumokat. Holott épp ezzel, a jó és rossz, az igazság és igazságtalanság összemosásával lehet leginkább előkészíteni a talajt az abszolút Rossz egyetemes, abszolút diadalához. A kommunizmus jól átgondolt világstratégiájával szemben a Nyugatnak (sic!) csak a morális kritériumok nyújthatnak támaszt”. Ugyanitt Szolzsenyicin arról beszél, hogy az amerikai háborúellenes mozgalmak résztvevői cinkosokká váltak a távol-keleti népek elárulásában, lemészárlásában.

A monetaristák szerint a pénzkínálat csökkenése —vagy akár csak korábbi növekedési ütemének csökkenése— a gazdaság kontrakciójához vezet. Szóval ha én monetarista lennék, akkor erre az ábrára nézve azt gondolhatnám, hogy az ország egy ideje recesszióban van.

Pénzkínálat, infláció, Ben Bernanke. Monetarista megfejtés Tim Congdon cikkében.

*

Ami késik, nem múlik. Karikó Katalin és Drew Weissman az orvosi Nobel-díj idei kitüntetettjei. Köszönjük.  

*

Nehéz szavakat találni. Újabb magyar Nobel-díj. Krausz Ferenc fizikus.

The Police Tea in the Sahara (1983)

Egyszerű történet nincs vessző kormányoldal — a fóliás változat. Avagy.

R.E.M. Try Not To Breathe (1992)

Tavaly márciusban a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó MKB Bank (azóta beolvadt az MBH Bankba), Orbán Viktor utasítására, több mint 10 millió euró összegű hitelt nyújtott a francia Nemzeti Tömörülés párt elnökjelöltjének, Marine Le Pennek a kampányára. Ami természetesen nem volt beavatkozás semmibe. De ez —ahogy mondani szokás— csak a jéghegy csúcsa.

„Nagyon úgy néz ki, emberek, Dänikennek igaza lett”, ahogy a KFT megénekelte anno. De én azért még Scully és Mulder ügynökök szakvéleményét is megvárnám.

Ha valaki engem kérdez, akkor Led Zeppelin Kashmir. Mert állat.

*

Megnéztem Andrew Legge tavalyi LOLA című filmjét, és tényleg jó.

*

Nem lehet inflációt importálni, írtam nem olyan régen Seres László blogján. Az infláció nem „gyűrűzik” sehova. Az „importált” inflációnak ugyanakkor létezik speciális esete, ami a Bretton Woods-i rendszerből, illetve korábban az aranystandard rendszerből ismert jelenség. Jóllehet, az „importált” infláció kifejezés ez esetben is megtévesztő. Ha egy országban rögzített árfolyamrendszer működik, és az ország kereskedelmi szufficitet produkál, úgy az árfolyam védelmében a jegybank valutát vásárolhat, ami növeli a pénzkínálatot, és ezáltal inflációt okoz. Ámde ebben az esetben is a pénzkínálat növekedése okozza az inflációt, nem más. És még ez esetben sem szükségképpen lesz infláció: a valuta vételből származó növekvő pénzkínálatot a jegybank sterilizálhatja pl. államkötvények eladásával.

Sáry László Napraforgó három marimbára (1989)
Amadinda Ütőegyüttes

Oroszország és a megkésett „posztimperiális szindróma”. Valerij Garbuzov esszéje a Válasz Online oldalán.

Tavaly nyár elején Orbán Viktor kormányfő az Országgyűlésben azt találta mondani: ha körbe nézünk Európában, akkor „látható, hogy azok az országok, amelyek közelebb vannak a háborúhoz, ott magasabb az infláció”. Az augusztusi ukrán infláció 8,6 százalék.

Herbie Hancock I Have a Dream (1969)

A 82 éves Horowitz 1986. április 20-i koncertje Moszkvában. Az orosz sajtó hallgatott róla. Az egész világon közvetítette a televízió, kivéve a Szovjetuniót. Illetve mégis: miután Horowitz játszani kezdett, az oroszok váratlanul meggondolták magukat, és elkezdték közvetíteni.