Újra elolvastam a Nemzetek gazdagsága második könyvének terjedelmes második fejezetét a pénzről (hozzá David Laidler tanulmányát Smithről). Minden neoliberális bitang példaképe, Adam Smith a bankok túlzott bankjegy kibocsátásának törvényi szabályozása kapcsán a következőt írja: "Kétségtelen, hogy ilyen rendelkezéseket bizonyos mértékben a természetes szabadság megsértésének tekinthetünk; de kisszámú egyén természetes szabadságának olyan gyakorlását, amely az egész társadalom biztonságát veszélyeztetheti, köztörvényekkel korlátozni lehet és kell is, mégpedig szabadabb országokban éppen úgy, mint az önkényuralom országaiban". Vérforraló! :D Mindazonáltal Smith szerint két dolog képes leginkább korlátozni a bankokat: 1) a bankjegyek aranyra történő beválthatósága, 2) a bankok egymással való versenye. Smith így zárja a fejezetet: "Általában, ha bármely üzleti tevékenység, vagy bármely munkamegosztás előnyös a közre, annál nagyobb lesz előnyössége, minél általánosabb és szabadabb a verseny".