Animal Spirits

Pár hete idehaza is napvilágot látott a Nobel-díjas George A. Akerlof és a szintén nagynevű, Robert J. Shiller szerzőpáros 2009-ben megjelent könyve, az Animal Spirits. A kötet címe J. M. Keynes 1936-os Általános elméletének egy, a vállalkozók beruházási döntésre vonatkozó híres passzusára utal (12. fejezet VII.), idézem:

Valószínű, hogy amikor valamilyen pozitív tettre határozzuk el magunkat, amelynek hosszabb időn keresztül ható következményei lehetnek: inkább testünk egészséges életerejét (animal spirits - én) követjük, amely a cselekvést jobban kívánja a tétlenségnél, mintsem a kvantitatív valószínűséggel szorzott kvantitatív előnyök súlyozott átlagát figyelembe véve döntünk. (KJK., Budapest 1965.)

Az animal spirits kifejezés lényegében egy gyűjtőfogalom, ami a gazdasági cselekvésnek mindazon emocionális mozgatórugóit jelenti, mint pl. a bizalom, a pánik, a rosszhiszeműség és illúzió stb., és amely emocionális mozgatórugókat a gazdasági döntések lelki tényezőinek is nevezhetünk. A könyv alcíme valójában mindent elmond a mű tartalmáról: A lelki tényezők szerepe a gazdaságban és a globális kapitalizmusban.

A kötet két részből áll. Az első rész tkp. Robert J. Shiller korábbi, Irrational Exuberance (Tőzsdemámor. Alinea, Budapest 2007.) című könyvének egyfajta tömör elméleti lepárlása. A szerzők öt lelki tényezőt neveznek meg, mint a gazdaság működése szempontjából döntő jelentőségűt: I. bizalom (illetve bizalomhiány), II. méltányosság, III. korrupció és rosszhiszeműség, IV. monetáris illúzió, V. történetek.

A kötet második része nyolc fejezetben nyolc eltérő témájú esettanulmányt tartalmaz. Lényegében nyolc kutatási terület eredményeit összegzi népszerű formában. A pénzügyi válságok természetétől, a nem szándékos munkanélküliségen át, az ingatlanpiac ciklikus viselkedéséig, a fejezetek mindegyike a lelki tényezőnek a gazdasági életben betöltött kulcsszerepét kívánja demonstrálni, elsősorban persze az első részben ismertetett lelki tényezőkre kihegyezve az összefüggéseket.

Konkrét példa. A szerzők az eszközbuborékok kialakulásában döntő jelentőséget tulajdonítanak a >>történetek<< (stories) nevű jelenségnek. A >>történetek<< olyan értelmezési sémák, melyek segítségével az emberek értelmezik a világ történéseit. A buborékok kialakulása pl. szinte mindig együtt jár valamilyen új korszak történettel (az örökké olcsó nyersanyagok, a soha nem csökkenő ingatlanárak, vagy épp a mindent forradalmasító internet történetével). De a buborékok kialakulásában ugyanígy lényeges szerepet játszik a >>bizalom<< is. Az ár-ár és/vagy ár-profit-ár visszacsatolási-körökön (feedback loop) alapuló, a könyvben ismertetett shilleri buborék-elmélet hátterében is végső soron a bizalom és magabiztosság lelki jelensége áll, miként a buborék kipukkanásában e bizalomnak az elillanása.  

A könyv a makroökomómia olyan megújítását szorgalmazza, ami a lelki jelenségeket az elmélet középpontjába állítja. Ahogyan a szerzők fogalmaznak, idézem:

Ahhoz, hogy megértsük, hogyan működik a gazdaság valójában, a lelki tényezőt be kell építenünk a makroökonómia elméletébe. Ebben az értelemben a makroökonómia az utolsó harminc évben rossz irányba fejlődött. A hagyományos makroközgazdászok, hogy megtisztítsák és tudományosabbá tegyék a makroökonómiát, olyan kutatási kereteket és előfeltevéseket állítottak fel, amelyek alapján a gazdaság viselkedését úgy vizsgálták, mintha az embereknek kizárólag gazdasági motivációi lennének, és teljesen racionálisan viselkednének. (eredeti kurziválás)

Talán nem meglepő a könyv tengerentúli sikere. Ennek a kötetnek kapóra jött a válság. Ahogy Clive Crook megjegyzi, bár a könyv nagy része a válság előtt íródott, ugyanakkor csupa olyan elméleti témát feszeget, amit a válság is felvet, mint a hagyományos közgazdaságtan korlátját. Louis Uchitelle szerint egyenesen mérföldkő a mű, amennyiben egy olyan új gazdaságelméleti paradigma alapvonalainak felvázolására tesz kísérletet, amiben központi szerepet kapna az emóció, a rosszul informáltság, az irracionális viselkedés stb. Ugyanakkor Benjamin M. Friedman recenziójában fölveti, hogy miközben Akerlof és Shiller számos példát sorakoztat föl a lelki tényezők gazdaságban betöltött döntő szerepére, semmilyen útmutatást nem kapunk arra nézvést, hogy konkrétan milyen is lenne ez az új makroökonómia. Az animal spiritsre hozott példák önmagukban még nem alkotnak semmilyen koherens makroelméletet.

A műnek van ugyanakkor egy további lényeges aspektusa, amire mind Crook, mind Uchitelle recenziója rámutat: ha a lelki tényezőnek, az irracionális viselkedésnek ilyen nagy szerepe van a gazdaság működésében, akkor az állam részéről fokozott gazdasági szerepvállalásra van szükség. És valóban, Akerlof és Shiller szerint az államnak amolyan jó szülőként boldog otthont kell biztosítania a polgárainak, vagyis a paternalizmus képe közvetlenül is megjelenik. A könyv sikerét valószínűleg nem kis mértékben ennek köszönheti: a válság kiváltotta piacellenesség és a paternalizmus animal spirits alakban új elméleti fedőnevet kapott. Ez az új kiskapu, amin megint be lehet csempészni az állami intervenció szellemét a gazdaságelméletbe.

A könyv kifejezetten közérthető és olvasmányos. Akik szeretik a behavioral economics tárgykörében írt népszerűsítő munkákat azok bizonyosan élveznék, de azok se hagyják ki, akik szeretik az antikapitalista kiszólásokat Nobel-díjas közgazdászok tollából. Meg egyébként is, olvassuk el!