„Tehát a szép új világ így néz ki: a magyar ember (ez persze hamarosan megszűnik, nincs szükség ilyesféle identitásokra, ez csak zavarja az összképet!) brazil csirkét és argentin pulykát zabál, reája egészséggel, pirospozsgásan chilei borral koccint” – írja Bayer Zsolt felháborodva a ma megjelent cikkében. És tegyük gyorsan hozzá: magyar ember emellet még francia autót vezet, amerikai laptopon dolgozik, holland mobiltelefonon beszél, angol tusfürdővel mosakszik meg olasz cipőt hord. Még maga Bayer Zsolt is. Persze az olasz cipő talpa brazil gumi, a bőr lengyel, a gyártósor német. Azt most ne is firtassuk, hogy egy laptopban hányféle náció munkája van! Már egy sima grafitceruza is maga a tőrőlmetszett kozmopolitizmus. És ebben „a szép új világban” élünk már úgy három évszázada (nota bene, szerencsére), még akkor is ha Bayer úr intellektuálisan esetleg nem teljesen update. És lám, az olaszok még mindig olaszok, a franciák még mindig franciák, mi pedig még mindig magyarok vagyunk. Persze értem én, a magyar tej jobb, mint a szlovák tej, és a magyar csirke is jobb, mint a brazil csirke, még ha a magyar csirkét már most is brazil szójával etetik. Ugyanakkor nem találják furcsának, hogy a magyar laptop soha sem jobb, mint az import laptop, csak a magyar csirke világbajnok? Ja igen, magyar laptop ui. nincs. Így aztán az import laptopon valahogy nem is háborodunk fel, csak az import csirkén. (Pedig én az előbbinek tényleg jobban örülnék!) Megfigyelték, hogy mindig csak az import sonka, import tej és sajt hulladék, és soha nem az import kocsi, import mobil meg az import hifi? Mobiltelefonból valahogy soha nem hozzák ide a szemetet, csak a tejből. Meglehet persze, arra vagyunk leginkább kényesek, amit „zabálunk” meg amit „reája” iszunk (és nem az újságíróink stílusára). Mindazonáltal semmi akadálya, hogy magyar ember magyar húst vegyen, ha a szlovák húst hulladéknak tartja. (Persze van arra hatóság megállapítani, ha tényleg hulladék.) Vagy tán az lenne a baj, hogy a magyar emberek szlovák húst vesznek, mert a Bayer-féle cikkek ellenére sem tekintik azt hulladéknak, ellenben az esetleg olcsóbb? Azon vajon miért nem háborodunk fel, hogy japán autót lehet olcsóbban is venni, mint német autót? És nem lennénk-e vajon felháborodva, hogyha import tilalom lenne a laptopokra? Egyszer jó az import, a nagyobb választék, az árverseny, máskor meg nem az? (És hogy egy másik kérdést intézzek a Bayer cikkhez: Nem lehet-e, hogy az emberek azért szeretnének városokban élni falu helyett, mert a városi élet bizony jobb élet, nagyobb jólét, és több lehetőség, mint a falusi? Kérem, ha Bayer Zsolt annyira szeretne egy zsákfaluban földet túrni, hát ott a lehetőség. Trágyázás közben annyiszor fakadhatna könnyre az érintetlen táj szépségén, ahányszor csak akarna. És ha esetleg fókát vadászna, hát azt sem tiltja meg neki senki. Miért nem teszi? És igen, a kereskedelemnek az a lényege, hogy az embereknek marad ideje Facebookozni, azaz a kereskedelem munkát és szabadidőt szabadít fel. Épp úgy, mint a technikai fejlődés. Ez minden jólét alapja, még akkor is, ha a parasztromantikában utazó időmilliómos belvárosi zsurnaliszta megvetően is beszél róla.)