Isten nem vet kockát
Bohr, Born és Heisenberg szerint az elektron részecske és hullámtermészete közötti ellentmondást feloldja a határozatlansági reláció, illetve az, ha kauzalitás gondolatát száműzzük a kvantummechanikából. Vagyis a kvantumfolyamatok valószínűségi felfogása. Einstein viszont nem osztja ezt az ortodoxiát, és az elektronhoz rendelt hullámfüggvényt az elektronok viselkedését statisztikailag leíró függvénynek tekinti, ami statisztikai rendszersokaságokra vonatkozik, és nem egy egyedi rendszerre. A hullámfüggvény ily módon nem érinti az elektron önmagában vett természetét és a kauzalitást. A statisztikai jelleg, állítja Einstein, illetve az elektron hibrid természete csak a rendszer nem teljes leírásából fakad, és nem maga a folyamat statisztikai vagy indeterminisztikus. Az, hogy a hullámfüggvény értelmében egy elektron egy adott helyen p százalékban van jelen, pusztán azt jelenti, hogy száz kísérletből 100p-szer ott találjuk. De az egyes kísérlet esetében csak két lehetőség van: vagy ott találjuk az elektront, vagy nem. Az, hogy pl. 17 százalékban ott van, értelmetlen. Egy hasonlattal élve, annak valószínűsége, hogy egy kocsit egy adott parkolóhelyen találunk lehet 17 százalék. Viszont a kocsi egy adott alkalommal vagy ott van, vagy nincs. Annak, hogy egy adott alkalommal 17 százalékban ott van, 83 százalékban meg nincs, értelmetlen. Az, hogy az egyes kísérlet esetében az elektron ott van-e a vizsgált helyen, vagy nincs, Einstein szerint, önmagában teljesen determinált, a rendszer állapotából kauzálisan fakad. Vagyis a statisztikai jelleg pusztán abból jön, hogy nem ismerjük (vagy ismerhetjük) az egyes rendszer teljes leírását, és a hiányzó rendszer paramétereket statisztikai változókkal helyettesítjük. Az iménti hasonlattal, az, hogy a kocsi egy adott alkalommal az adott parkolóban van-e meghatározott okok eredője, viszont szinte szakadatlanul sok tényező hathat közre. A statisztikai leírás éppen abból fakad, hogy a teljes rendszert képtelenség lenne leírni. Másrészt, ha város minden parkolóhelyéhez hozzá lenne rendelve a kocsi ott tartózkodásának p valószínűsége, amit éppenséggel egy hullámfüggvénnyel le lehetne írni, akkor abból még nem következnék az, hogy a kocsi valamiféle hullám, illetve kettős természetű. A függvényalak az, nem a dolog maga. A kocsira mindig kocsiként találunk valahol egy parkolóban, ahova éppen odavetődött.