"A választási fénykép mindenekelőtt egy mélység elismerése, olyan eljárás, amely kirekeszti a politikát az ésszerűség birodalmából. A fénykép ugyanis nem a képviselőjelölt terveivel, hanem indítékaival, családi körülményeivel, gondolkodásmódjával, sőt vérmérsékletével, vagyis egy olyan életstílussal ismertet meg bennünket, amelynek a képviselőjelölt nemcsak mintaképe, hanem cégére is. Amit a legtöbb képviselőjelölt a fényképén elébünk tár, nem egyéb, mint társadalmi helyzete, a családi, jogi és vallási normák látványos kényelme, az olyan polgári javak vele született tulajdona, mint a vasárnapi nagymise, az idegengyűlölet, a hasábburgonyával körített bélszín meg a felszarvazás komikuma, egyszóval az, amit világképnek szokás nevezni." Roland Barthes: A politikus mint fotómodell (1957)