Az év tán legérdekesebb és legfontosabb könyve, vélekedik Tyler Cowen a nemrég megjelent The Rise and Fall of American Growth című Robert Gordon kötetről írt recenziójában. A Bloomberg View két kisebb szemelvényt is közöl a könyvből: Goodbye, Golden Age of Growth és Jobs Are Under Attack, But Not by Robots címen.

Ha jól értem, Gordon szerint nincs okunk optimizmusra. Az 1870 és 1970 közötti időszak egy „különleges évszázad” volt, ami nem fog megismétlődni: az Egyesült Államok és a fejlett országok a termelékenység lassú növekedésének évtizedei elé néznek. A személyi számítógépek és az internet hoztak ugyan némi növekedést 1994 és 2004 között, de az inkább jelentett egyszeri ugrást a termelékenység szintjében, mintsem a termelékenység növekedési rátájának tartósan magasabb új korszakát. Valójában a ’70-es évek óta gyengélkedik a termelékenység növekedése, különösen az 1920-1970 közötti fél évszázadhoz viszonyítva.

Mi lehet az ok? Gordon szerint a harmadik ipari forradalom (a számítástechnika és digitalizáció) sokkal kisebb jelentőségűnek bizonyult, mint a második ipari forradalom, valamint a tudományos-technikai forradalom a II. világháborút követő három évtizedben. Az informatika ugyan radikálisan megváltoztatta a távközlést, emellett jelentősen hatott pl. a szórakoztatóiparra, valamint számos területen növelte a termékek minőségét, ámde mindezek hozadéka messze elmaradt attól, ahogyan a második ipari forradalom megváltoztatta az emberek életét (a lakhatástól elkezdve a közlekedésen át a házimunkáig, ruházkodásig, orvoslásig stb.). Más szóval: a harmadik ipari forradalom nem hozott hasonló áttörést.  Ráadásul az elektronika és a távközlés további fejlődésének hozadéka várhatóan egyre kisebb lesz. Magyarán, az autók műszerfala lehet még a mainál intelligensebb, de az ugye nem olyan, mint a konflis után a személygépkocsi.

Ugyanakkor Cowen szerint Gordon túl pesszimista. Az 1870 és 1970 közötti hatalmas fejlődés sem volt teljesen egyenletes, akkor is voltak kevésbé innovatív évtizedek, mint (állítólag) pl. az 1920-1930 közötti. Egy-két szerényebb évtized a 21. századba is belefér. Egyébként meg: a nagy technikai áttörések sokszor teljes meglepetésként érkeznek. Ki tudja, mi lesz még itten! A baljós jövőképek talán csak a fantáziátlanság tünetei.