A libertárius nézetek népszerűsége az Egyesült Államokban nem kis mértékben a paperback sci-fi irodalomnak köszönhető. A Turner-féle frontier szellemiség élénken él a science fiction regényekben. A világűr a végső határvidék, ahogy a Star Trek fogalmaz. A holdbéli és marsbéli kolóniák, a börtön planéták, űrbéli charter cityk stb. többnyire az adott csillagközi társadalmi-gazdasági rendszerbe csak részlegesen, vagy egyáltalán nem integrálódott szabad zónák, közel a Locke-féle természeti állapothoz, amolyan űrbéli vadnyugati vidékek, ahol egyszerre van meg az önigazgatás lehetősége és kényszere. A sci-fi űrkolóniák lakói az új telepesek, akik a szabadság szellemétől hajtva kívánnak elszakadni a Földtől, Marstól, egyéb galaktikus birodalomtól. Vagy csak háborítatlanul akarnak élni. A határvidék a kivonulás lehetősége, az újrakezdés ígérete. A világűr, mint új határvidék a megmaradt szabadság birodalma, a világvégi Liberland, az öntörvényű pionírok startup világa. Amíg vannak nyílt térségek, addig van szabadság. Az űrbéli kolóniák folyvást lázadnak, ellenállnak, és elszakadnak. De a világűr egyúttal zord vidék: e terra incognita meghódítása férfimunka. A sci-fi regények kitartóan ápolják az önmaguk erejére és leleményességére hagyatkozó szabad individuumok férfias helytállásának mítoszát. És ahogy Turner óvilági telepeseiből nyugat felé haladva bátor, individualista, szabadságszerető amerikaiak lesznek, épp úgy válnak a zord világűrt meghódító új telepesek egy szabadelvű újvilág megteremtőivé, megtelve az Egyesült Államok alapító atyáinak szellemével. Röviden: aki falja a science fiction regényeket, az falja a frontier, lázadó, szabadságszerető szellemet, ami tkp. a libertárius szellem. És ennek a libertárius szellemű sci-fi irodalomnak nyújtja kvintesszenciáját Robert Heinlein 1966-os A Hold börtönében (The Moon Is a Harsh Mistress) című regénye, ami a műfaj abszolút klasszikusa. Túl azon, hogy számos olvasóját indította el a libertarianizmus felé, ez a mű tette szállóigévé: nincs ingyen ebéd. A regény valójában az amerikai függetlenségi háború története, ahol a Hold játssza az észak-amerikai gyarmatok szerepét, a Föld pedig Angliáét. A regény tkp. egy anti-etatista lázadás története (a földi Hatóság ellen) a frontier szellemében: a Hold, mint határvidék megteremti a szabadság fejlődésének azt a lehetőségét, amit a bürokratikus, etatista Föld már elveszített. A lázadó holdkolónia vezetője egy Bernardo de la Paz nevű professzor, aki „racionális anarchista”. Épp mint Thomas Jefferson. (...)