(Elolvastam Hans Sennholz Age of Inflation könyvét. Sennholz hűséges tanítványa volt Misesnek, ami nagyjából mindent elmond a műről. Egy rövid összefoglaló 1980-ból. Nota bene a könyv ’79-es megjelenésekor az éves infláció 11% volt az USA-ban, ’80-ban 13%. Sennholz meglehetősen apokaliptikus képet fest a dollár jövőjéről – nem tudhatta, hogy Volcker ’83-ra 3%-ra viszi le az inflációt (’86-ban 2% alá). Ám ettől még a kötet tanulságos olvasmány, pl. ilyeneket is olvashatunk benne: „Mikor már az összes magyarázat kimerült, a modern kormányok végül a spekulánsnál kötnek ki, aki minden gazdasági és szociális problémáért felelős. Ami a középkori ember számára a boszorkány volt, vagy ami a szocialisták és kommunisták számára a tőkés, az a legtöbb politikus és államférfi számára a spekuláns – a megtestesült gonosz. Az ember, akit állítólag mélyen átitat a könyörtelen és állhatatlan önzés, és képes romba dönteni a nemzetgazdaságot, kormányzati terveket, vagy miként a német infláció esetében, a nemzeti valutát. Nem számít, ha e magyarázat éppenséggel nyilvánvalóan ellentmondásos, a kormányzati hatóságok számára a legnépszerűbb válasz, ha meg kell magyarázniuk saját politikájuk kudarcát”.)