Veszprémy László Bernát cikkében Popper és a nyitott társadalom kapcsán Jásziról, bolsevizmusról és gulagról beszél. Ha Veszprémy olvasta volna Popper A nyitott társadalom és ellenségei könyvét, akkor tudnia kellene, hogy Popper megkülönböztette (9. fejezet) az utópista társadalomtervezést (kifejezetten utalva a szocializmusra) és az apránként történő változtatást (piecemeal social engineering) (pl. változtatás az adórendszeren). Popper a leghatározottabban elutasította az utópista tervezést. Alapvetően két okból: egy utópikus kísérlet „a kevesek erős központosított hatalmát követeli”, valamint „nem rendelkezünk semmiféle olyan tényszerű ismerettel, amely szükséges volna ahhoz, hogy egy ilyen nagyratörő igényt kivitelezzünk”. Utóbbihoz kapcsolódik Veszprémy másik súlyos tévedése: Poppernél nem az igazság állítólagos relativitásáról van szó, hanem az emberi tudás fallibilitásáról. Olvasni kellene a szerzőt! Nota bene a társadalmi átalakításról Popper álláspontja egyértelmű: nem ideális társadalmat kell építeni, hanem a létező hibákon javítani apránként történő átalakítással. Ugyanakkor örömteli, hogy a Magyar Idők olvasói találkozhatnak Popper, Hayek és Rand nevével (értő tolmácsolásban még örömtelibb lenne).