Heller Ágnes mondta egy interjúban: Lukács Györgyöt soha nem érdekelte a munkások nyomora, vagy általában a szegénység; semmiféle szolidaritást nem érzett az elesettek iránt. Mindez percig nem foglalkoztatta. Lukács számára a marxizmus merőben filozófia volt, amihez kizárólag intellektuálisan viszonyult. Erről jutott az eszembe.