Jóllehet Hyman Minsky keynesiánus közgazdásznak vallotta magát, hevesen bírálta korának keynesianizmusát, az ún. neoklasszikus szintézist, amit (Joan Robinson után) „fattyú keynesianizmusnak” nevezett, amiért az teljesen negligálta az Általános Elmélet pénzügyi instabilitásra vonatkozó meglátásait, és Keynes elméletét egy merev bérek melletti általános egyensúlyi modellé fokozta le, amelyben a makrogazdaság egyensúlytalansága kizárólag külső sokkok eredménye lehet. Vagyis kizárta a kapitalista gazdaság inherens instabilitásának lehetőségét.

A magam részéről erős fenntartásokkal vagyok a kapitalizmus inherens instabilitására vonatkozó elméleteket illetőleg. Hajmeresztőnek tartom Minsky gazdaságpolitikai javaslatait is (pl. a kormány mint „végső munkáltató” (employer of last resort)). Mindezek ellenére Minsky ún. pénzügyi instabilitási hipotézisét relevánsnak gondolom, következésképp olvasásra érdemesnek tartom Can "It" Happen Again? című kötetének tanulmányait. Emellett hasznos olvasmány L. Randall Wray 2015-ös Why Minsky Matters könyve, ami műfajilag Skidelsky Keynes: The Return of the Master opuszára hasonlít, vagyis miközben a 2007-2008-as gazdasági válság minskyánus interpretációját nyújtja, egy könnyen olvasható összefoglalását adja Minsky munkásságának is.