A populizmus nem politikai ideológia, vélekedik Jan-Werner Müller, hanem a politikai pluralizmus tagadása, amennyiben a populista pártok meghatározó vonása, hogy kizárólag magukat tekintik a nép érdekeit képviselő politikai szereplőnek. A populista pártok legfőbb üzenete: Mi képviseljük a népet, és csak mi.

A populista pártok, miután kizárólag magukat tekintik a népakarat képviselőjének, hajlamosak a többi pártot politikailag illegitimnek tekinteni, amelyek szükségképp idegen érdekeket szolgálnak. Kezdve a globális pénztőkétől a multinacionális vállalatokon át a transznacionális szervezetekig.

A populisták feltételezik, hogy a nép homogén, egységes érdekekkel. Miután a nép érdekeit maga a nép nem fenyegetheti, következésképp a nép érdekeit külső érdekektől és fenyegetésektől kell megvédeni. A népet fenyegető belső erők külső érdekek képviselői.

Az igazi nép képzete rendre megjelenik a populista pártoknál, amennyiben alacsony a támogatottságuk. Az Igaz Finnek párt nevében hordja a populizmus kvintesszenciáját: Mi képviseljük a finneket, és csak mi. Az igazi finnek ránk szavaznak. Aki finn, velünk van. A többi finn párt nem finn érdekeket szolgál, és a szavazóik nem igaz finnek.

Amennyiben populista párt kerül hatalomra, jellemzően megpróbálja elfoglalni az államot. Mivel a „fékek és ellensúlyok” elvén alapuló hatalommegosztás úgymond hátráltatja a népakarat hatékony érvényesítését, megkezdődik a plurális demokrácia intézményeinek megszállása vagy leépítése. A klientúra építés (…)