Chips
Egy kereskedelmi adón elkapom a The Last of Us Part 2. videójáték reklámját. A reklám alatt szól egy dal, aminek dallama instant megtapad. Utánanézek: a New Order nevű formáció 1987-es True Faith dalának feldolgozása. (A reklám alatt Ashley Johnson énekel.)
*
Elolvastam Stephanie Kelton The Deficit Myth könyvét. (Az MMT-t pillanatnyilag nem taglalnám, talán majd máskor. Nota bene az elmélet megérdemli az érdemi tanulmányozást.) Pogátsa Zoltán azt írja a fészbukon, hogy a könyv az „új Piketty”, és „forradalmasítani fogja a közgazdaságtudományt”. Mindazonáltal Kelton könyve semmi nóvumot nem tartalmaz. Nagyjából L. Randall Wray 2015-ös Modern Money Theory c. opusának szimpla újrafogalmazása (legfeljebb Kelton nem írja le úgy tucatszor, hogy az adóztatás eredetileg azt szolgálta, hogy a lakosság körében mesterséges keresletet teremtsen a szuverén által kibocsátott pénzre). L. Randall Wray könyve ugyanakkor egy átfogóbb, technikailag alaposabb mű. Aztán az sem hozott forradalmat. Sőt a The Deficit Myth sok esetben Mosler Seven Deadly Innocent Frauds of Economic Policy c. kis könyvéhez mérten is felületesnek tűnik. (Kelton könyvének talán legjobb meglátása az, hogy miközben a Federal Reservenek kettős mandátuma van, maximális foglalkoztatottság és árstabilitás, kizárólag utóbbit tekinti valódi feladatának, amennyiben, segítségül hívva a munkanélküliség természetes rátájának koncepcióját, a maximális foglalkoztatottságot eleve azzal a munkanélküliségi rátával azonosítja, amely mellett az árak stabilak. És valóban. Ezzel az erővel az inflációnak is lehetne természetes rátája; az, amely mellett pl. 2 százalékos a munkanélküliségi ráta. Aztán definíció szerint az jelentené az árstabilitást. A NAIRU helyett pedig a NAURI lenne a téma: az inflációs ráta, ami fölött úgymond nem növekszik a munkanélküliség. (Amire persze továbbra is lehetne mondani, hogy a jegybank hosszabb távon kizárólag nominális változókra képes hatni, azaz a munkanélküliségi rátára nem.)
*
Még nem nyiratkoztam maszkban. A fodrászlányon szintén maszk. De legalább megúsztam a kötelező bájcsevegést.