A jóléti állam 20. századi felemelkedése Nyugat-Európában. Az ábra az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország és Svédország összesített átlagát mutatja. Rövid magyarázat: az adóbevételek 2020-ban a GDP-nek átlagosan 47 százalékát tették ki; az államok az adóbevételek közel negyedét öregségi nyugdíjak fizetésére fordították, ami az összesített GDP 11 százaléka; a közoktatás esetében ugyanezek a számok egynyolcad és 6 százalék stb. Az ábra — egyebek mellett — két tényre mutat rá: 1.) a jóléti állam felemelkedése a múlt század második évtizedében veszi kezdetét, és nem a 2. világháborút követően, 2.) egyáltalán nem tapasztalható a jóléti állam csökkenése az 1980-as évektől. Az látható, hogy az állami redisztribúció mértéke jelenleg nagyobb, mint az 1945 és 1975 közötti időszakban, amit gyakran a jóléti állam aranykorának tekintenek (a háború utáni dicsőséges harminc év (Les Trente Glorieuses), avagy a „bőség kora”). A „neoliberális” időszakban az állam relatíve kevesebbet költ az olyan klasszikusnak tekintett állami feladatokra, mint közigazgatás, igazságszolgáltatás, hadsereg, rendőrség, mint korábban bármikor; az állami kiadások közel négyötöde jóléti kiadás; e kiadások jelentős része nyugdíjjáradék és egyéb jövedelempótló támogatás; a nyugdíjakra és egészségügyre fordított állami kiadások aránya, enyhén ugyan, de növekedett is az „aranykor” vége óta. Ugyanakkor látható, hogy a jóléti állam szédületes növekedése valóban megállt a ’70-es évek végén, de a korábbi növekedés szemlátomást nem tűnik fenntarthatónak: a ’80-as évek előtti trendet követve jelenleg a GDP 70 százaléka fölött járna az állami redisztribúció mértéke. Az ábra (ami remélhetőleg helyes (bizonyos tételeket hiányolok)) Thomas Piketty Az egyenlőség rövid története című 2021-es kötetéből van, amit idén jelent meg idehaza. (Nota bene Piketty szerint a történelem a progresszió útját járja. Azaz, több évszázadnyi távlatból tekintve egyre növekszik a jogegyenlőség, a vagyoni- és jövedelmi egyenlőség a világban. Pl. az európaiak legmagasabb jövedelmű felső 10 százaléka a teljes jövedelemnek jelenleg sokkal kisebb részét kapja, mint 100 évvel ezelőtt.)