Krugman 2008: „On the left, it's popular to blame deregulation for the crisis (…) Yet the crisis, for the most part, hasn't involved problems with deregulated institutions that took new risks. Instead, it has involved risks taken by institutions that were never regulated in the first place”.

Krugman 2010: „The financial industry, in particular, ran wild under deregulation, eventually bringing on a crisis that has left 15 million Americans unemployed, and required large-scale taxpayer-financed bailouts to avoid an even worse outcome”.

(Véletlen felfedezés: egy 2010-es Heidegger-posztomat(!) idézi több pontján 2016-ban az államtitkár az '56-os ünnepi beszédében. Nem mintha baj lenne.)

Valószínűleg Frank Capra 1946-os Az élet csodaszép (It's a Wonderful Life) című klasszikus filmje a közgazdászok által leggyakrabban emlegetett film. Az alábbi rövid jelenet miatt.

„Igaz, hogy eddig nem láttam ilyet, de úgy rémlik, ezt hívják fejvesztett rohanásnak (bankostromnak — én)”. (I've never really seen one, but that's got all the earmarks of a run.)

Robert Mapplethorpe Debbie Harry 1978

Al DiMeola Suite - Golden Dawn (1976)

Pierre Bourdieu szerint a társadalmi státusz újratermelésének tán legfontosabb közvetítője a kulturális nevelés, illetve az oktatás. Röviden: az elit a maga gazdasági dominanciáját azáltal tartja fenn („termeli újra”), hogy a „gazdasági tőkét” a gyermek elit neveltetése által „kulturális tőkévé” változtatja, amely kulturális tőke később újra gazdasági tőkévé változik. Hogyan jön ez Veblenhez? (Kiegészítés balos olvasóknak. Bourdieu vezette be a „szimbolikus tőke” fogalmát a szociológiába. A szimbolikus tőkének Bourdieunél több formája van, mint pl. „kulturális tőke”, „kapcsolati tőke” stb. Szimbolikus tőke mindaz, ami növeli a „gazdasági tőkéhez” való hozzáférést. Az elit szülők a gyermek szimbolikus tőkéjébe fektetnek (elit iskolába járatják, idegen nyelvekre, zenére, táncra stb. taníttatják, elküldik világot látni, „bevezetik a társaságba” stb.), amely szimbolikus tőke (tudás, kapcsolati háló) később lehetővé teszi (az örökölt vagyonon túl) a gazdaság erőforrásaihoz történő szélesebb hozzáférést, és ezáltal a család elit státuszának fenntartását.)

Rákász Gergely orgonál a Belvárosi Református Templomban 12 26

Keith Jarrett Trio My Back Pages (1969)

Gerrit van Honhorst A gyermek imádása (1620)

John Taylor és Robert Hall közös Makroökonómia tankönyve négy Nobel-díjas közgazdász, Modigliani, Tobin, Lucas és Sargent válaszát idézi arra a kérdésre, hogy miért kezdtek közgazdaságtannal foglalkozni. Négyükből ketten, Tobin és Sargent a Nagy Válság életükre tett személyes hatását említik. Tobin egyenesen a „válság gyermekének” nevezi magát (1918-as születésű). Annak, hogy a Nagy Válság egészen az 1980-as évekig súlyos árnyékként vetülhetett a közgazdaságtanra, gyanítom, nem kis részben a tudomány vezető figuráinak e „személyes érintettsége” az oka (nota bene a válság egy teljes nemzedék meghatározó tapasztalata volt általában). Mindez pedig Bod Péter Ákos egy friss cikkét olvasva ötlik föl bennem. Azt írja: „Egyetemi hallgatóim azt a szót, hogy gazdaság, gyerekkoruk óta a gazdasági válság jelzős szerkezetben hallották”. De vannak-e közöttük új Tobinok és új Sargentök?

Kis könyv, nagy mű. Kattints a képre!

1817-ben jelent meg David Ricardo A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei című klasszikus opusa. Idén, a 200 éves évfordulón, új fordításban, csinos kivitelben, Madarász Aladár bevezetőjével idehaza újra kézbe vehetjük a művet. A kötet tartalmazza A tömbnemesfém magas ára (The High Price of Bullion) esszét is, ami Ricardo talán legfontosabb írása.

Szia, te is a Friedmanre jársz?

A kormánynak nem az a dolga, hogy megváltoztassa az embereket, megváltoztassa kialakult életmódjaikat, kijavítsa szokásaikat és intézményeiket. A kormány dolga mindezeket megvédeni.

Tolle, lege! Kattints a képre!

Anya füvet szív, apa olvas.
Tobe Hooper (r.) Poltergeist (1982)

1500

Spin Doctors Refrigerator Car (1991)

Ráadásért kattints!

Platón Menón című dialógusában Szókratész azt állítja: a tudás nem tanítható. Szókratész valójában phronesisről beszél, ami nem egyszerűen ismeretet jelent, hanem bölcsességet. A phronesis tulajdonképpeni jelentése eszmélés. A valódi tudás nem egyszerűen ismeret, hanem belátás — ráeszmélés. A tudás nem tanítható: ismereteket és vélekedéseket ugyan át lehet adni, de nem a belátást. Ezért, vélekedik Szókratész, a jó mester nem ismeretekre tanítja tanítványát, hanem látásra.

***

Henry George Haladás és szegénység című kötetében külön fejezetben (több tucat oldalon) érvel Malthus népesedési-elmélete ellen. George szerint a tények cáfolják Malthust: mennél sűrűbben lakott egy terület, többnyire annál gazdagabb. Mert annál nagyobb a munkamegosztás, ergo a termelékenység. Már Adam Smith megírta: a piac mérete korlátozhatja a munkamegosztást, így a fejlődést. Vagyis: ahol gyér a lakosság, ott nincs fejlett piac, következésképp nincs fejlett munkamegosztás. Ugyanezen okból állítja George, hogy a népesség növekedése valójában növeli a gazdagságot, és nem csökkenti.

***

Vegyük Kantot komolyan! Épp kezemben tartok egy kávéscsészét. Látom a csészét, érzem a súlyt. Azt mondom: karomban érzem a csésze súlyát. Ámde jobb résen lenni! Valójában sem a szememmel nem látom, sem a karommal nem érzem azt, hogy a súly a csésze súlya. Mi, véges lények a világot csak szemlélni tudjuk. A kauzalitás viszont nem tárgya a szemléletnek, hanem az értelem fogalma. A kauzális viszonyokat kizárólag elgondoljuk.

***

Theoretical Assumptions and Nonobserved Facts című 1971-es dolgozatában Wassily Leontief arról panaszkodik, hogy a gazdaságelméleten eluralkodott formalizálási láz hevében a modellek elszaporodó készletének matematikai formulái mögül sokszor teljesen eltűnt minden valóságos tartalom (fogalmi mondanivaló). (Ehhez: Rosa Luxemburg írja (Otto Bauernek A tőkefelhalmozásról írt recenziójára adott válaszában), hogy a közgazdaságtan olyan tudomány, hogy amit el lehet benne mondani matematikai formulákkal, azt el kell tudni mondani egyszerű szavakkal is. (Értelmes meglátás egy marxistától.))

***

Will Downing A Love Supreme dala (a Coltrane előtti nyilvánvaló tisztelgésen túl) a ’80-as évek popzenéjének kvintesszenciája.

Kassákot elsőre Putyinnak néztem.

11 26

(Felkerült a netre Skidelsky Keynes: The Return of the Master című kis könyve. (Mennyire legálisan, nem tudom; nem is linkelem, de bárki megtalálhatja.) Skidelsky 2009-ben néhány hónap alatt hozta össze (a válság hevében) a kötetet, amitől némiképp eklektikus, illetve helyenként kissé ellentmondásos (pl. S. helyeslően idézi Soros Györgyöt, hogy a „válságot a rendszer maga hozta létre”, miközben máshol Fekete Hattyúnak mondja) műre sikeredett. Mindazonáltal érdemes elolvasni — kivált a második rész hasznos (3-5. fejezetek). Skidelsky a bizonytalanságot állítja a keynesi közgazdaságtan fókuszába („A bizonytalanság uralja Keynes gazdaságtanát”), illetve a kockázat és bizonytalanság közötti különbséget hangsúlyozza végig a kötetben.)

Jean-Jacques Pradier
Pszüché (1824)

Úgy 12 évesen olvastam King A ragyogás című klasszikus regényét. Emlékszem, bizonyos szavaknak utána kellett néznem az értelmező szótárban. A regényből készült Kubrick-filmet mai napig nem láttam. Pótolnom kellene.