Pierre Bourdieu szerint a társadalmi státusz újratermelésének tán legfontosabb közvetítője a kulturális nevelés, illetve az oktatás. Röviden: az elit a maga gazdasági dominanciáját azáltal tartja fenn („termeli újra”), hogy a „gazdasági tőkét” a gyermek elit neveltetése által „kulturális tőkévé” változtatja, amely kulturális tőke később újra gazdasági tőkévé változik. Hogyan jön ez Veblenhez? (Kiegészítés balos olvasóknak. Bourdieu vezette be a „szimbolikus tőke” fogalmát a szociológiába. A szimbolikus tőkének Bourdieunél több formája van, mint pl. „kulturális tőke”, „kapcsolati tőke” stb. Szimbolikus tőke mindaz, ami növeli a „gazdasági tőkéhez” való hozzáférést. Az elit szülők a gyermek szimbolikus tőkéjébe fektetnek (elit iskolába járatják, idegen nyelvekre, zenére, táncra stb. taníttatják, elküldik világot látni, „bevezetik a társaságba” stb.), amely szimbolikus tőke (tudás, kapcsolati háló) később lehetővé teszi (az örökölt vagyonon túl) a gazdaság erőforrásaihoz történő szélesebb hozzáférést, és ezáltal a család elit státuszának fenntartását.)