hocinesze

Augusztus Oklahomában

Művészi élményben volt részem.

Címkék: színház

Balekhalászat

George Akerlof és Robert Shiller Balekhalászat című könyvükben írják: „Ha úgy tudják a vevőim, hogy nálam mindig gyönyörű, érett avokádó kapható, akkor egyszer megtehetem, hogy közepes minőségű avokádót adok el ugyanannyiért (…) Ezzel kiaknázom jó hírnevemet, ugyanakkor kivetem a hálómat a balekokra”. A szerzők ezt nevezik hírnévkiaknázásnak (reputation mining).

És a Balekhalászat kötet bizony épp egy ilyen hírnévkiaknázás: két nagynevű Nobel-díjas közgazdász egy meglehetősen poshadt minőségű avokádót adnak el nekünk.

Én pedig balek voltam. Bedőltem Akerlof és Shiller jól csengő nevének, megvettem és elolvastam a könyvüket. Máris a lényegnél vagyunk! A Balekhalászat mondandója ui. röviden: a piac nem védi meg az embert önmagától, vágyainak és döntéseinek következményeitől, és ezért korlátozni kell. És valóban -- a piac engem sem védett meg attól, hogy megvegyem a Balekhalászatot, aminek árusítása maga a színtiszta balekhalászat (nota bene egy súlyosan manipulatív kereskedelmi reklámból értesültem a könyvről, ráadásul egy ellenállhatatlanul cuki fürdőkacsa van a borítóján, ugye).

De vajon be akarnám tiltani Akerlof és Shiller könyvét, mondván, hogy az vacak? Ha a szerzőkre hallgatok, igen. De nem hallgatok rájuk. A piac azt adta nekem, amit akartam, én pedig tanultam az esetből, plusz írók most egy posztot, hogy mások is okulhassanak. Vigyázat, bóvli!

A nap idézete

„Mindaz, ami a társadalmi szférában korunkban történik az eszmék következménye. A jó és rossz dolgoknak egyaránt. Így az, amire ma szükség van: harcot vívni a hamis eszmékkel. Harcolnunk kell mindazon dolgok ellen, amiket nem szeretünk a közéletben. Jobb eszmékre kell cserélnünk a rosszakat. Cáfolnunk kell a tanokat, amik támogatják a szakszervezeti erőszakot; szembe kell szállnunk a tulajdon meglopásával, az árszabályozással, az inflációval, és mindazon szörnyűségekkel, amelyektől szenvedünk. A gondolatok, és egyedül a gondolatok, hozhatnak fényt a sötétségbe. (…)
A XIX. század nagyszerű időszaka, a kapitalizmus nagyszerű vívmányai, a klasszikus közgazdászok gondolatainak volt következménye. Adam Smith, David Ricardo, Bastiat és a többiek eszméinek. Semmi másra nincs szükségünk, csak hogy jobb gondolatokkal helyettesítsük a rosszakat. És én tudom és hiszem, a felnövekvő generáció véghez fogja ezt vinni.”

Ludwig von Mises (1958) Klikk ide!

Új normális?

Ruchir Sharma szerint a munkaképes korú népesség növekedésének globális lassulása okozza a világgazdaság jelenlegi lassú növekedését: 1960 és 2005 között átlagosan 1,8 százalékkal növekedett a munkaképes korúak száma, 2005 óta 1,1 százalékkal. De az Egyesült Államokban pl. mindössze 0,5 százalékkal. A termékenységi ráta a ’60-as évek óta mindenhol csökken. (A fejlett országokban döntően a növekvő jólét és iskolázottság (különösen a nők), a fejlődő országokban pedig az állami születésszabályozás (Kína, India) miatt.) Jóllehet a lakosság számának növekedése nem jelent automatikusan gazdasági növekedést, de valószínűtlen tartós gazdasági fellendülés egy olyan országban, ahol a munkaképes korú népesség évente kevesebb, mint 2 százalékkal növekszik. Márpedig a világ nagy részén most ez a helyzet. Meglehet 2050-re már 9,7 milliárd ember fogja lakni a bolygót, Sharma szerint mégsem a túlnépesedés jelenti majd a legfőbb problémát, hanem éppenséggel a fiatal munkaerő hiánya.

(...)

(Bill Still Van megoldás című könyvének hetedik fejezete valójában Irving Fisher 1936-os 100% pénz és az államadósság (100% Money and the Public Debt) című klasszikus esszéjének az újraközlése. A fordítás csapnivaló. Egy idézet: A pénz nem egyszerűen az „átválthatóság” kérdése. Ugyanúgy kérdése annak, hogy mekkora mennyiségben (és forgási sebességgel) van jelen, mint fizetőeszköz, csakúgy, mint annak kérdése: hogyan védhető meg az üzleti élet zavaró befolyásaitól? Teljesen értelmetlen. Az eredeti szöveg így szól: The money question is not simply a question of convertibility. It is also a question of maintaining the proper volume (and velocity) of the circulating medium so as to prevent disturbances in business activity. Fisher szerint a fizetőeszköz mennyiségének és forgási sebességének ingadozása zavart okoz a gazdaságban. A fordítás helyesen a következő: A problémát nem egyszerűen a bankjegyek konvertibilitása jelenti, hanem a fizetőeszköz megfelelő mennyiségének (és forgási sebességének) fenntartása annak érdekében, hogy ezáltal megakadályozzuk az üzleti életben keletkező zavarokat. Vagy egy másik gyöngyszem: A bankbetétek biztosítása szükségtelenné válna, mivel nem lenne ok a bankokon keresztül futtatni azokat. Szemlátomást ökörség. Az eredeti szöveg: The insurance of bank deposits would become unnecessary, because there would be no reasons for runs on banks. Helyesen: A betétbiztosítás feleslegessé válna, mert nem lenne ok bankpánikra.)

Trump nyert

Az amerikai elnökválasztásról álmodtam. Nem vicc.

*

A pop-leninista Slavoj Žižek Trumpra szavazna. Oké, ehhez még talán nem kell orvost hívni. Viszont ha jól számolom, a kétperces interjú alatt 29-szer érinti meg az arcát, ebből 25-ször az orrát. Ebben, bevallom, már kevésbé vagyok biztos. Mármint, hogy ez teljesen normális.

Címkék: Trump

Fejési idő

John K. Galbraith memoárja. 1954. január. Egy Caneel-öböl partján álló kihalt szállodában a Steinbeck és a Galbraith házaspár összetalálkozik, majd a következő napokban esténként összejárnak. A fordítás így szól: "Elaine Steinbeckkel és Kittyvel együtt négyesben találkoztunk esténként — a szabad szellem órájában, mondtam én, fejési időben, mondta John —, és ittunk egyet". Vajon mi állhat az eredetiben? Mármint a "fejési idő" helyén.

Címkék: Galbraith
süti beállítások módosítása