A Századvég 2004/4. számában jelent meg magyarul Anne O. Krueger A járadékvadász társadalom politikai gazdaságtana c. 1974-es klasszikus tanulmánya. A szöveget kitettem ide.

Fölteszem Rahmanyinov III. (d-moll) zongoraversenyét, e hamisítatlan őszi zenét. Csak bámulok magam elé, miközben a vonósok mélyeket sóhajtoznak az Adagio tételben.

*

A médiában sűrűsödnek az újabb gazdasági válságról szóló írások. Nouriel Roubini, a köztudottan alarmist sztárközgazdász, bedobta a 2020-as évet. Amiről nekem a Szaúd-Arábiában épülő Dzsidda-torony jut az eszembe. Nemrég olvastam ui. Mark Thornton The Skyscraper Curse c. idei könyvét. A felhőkarcoló-átok értelmében: míg a világrekord magasságot döntő felhőkarcolók alapkőletétele világgazdasági konjunktúrák csúcsán történik, addig az épületek átadása már válságokban; a gazdasági válságok pedig akkor ütnek be, amikor a félkész épületek magassága átlépi a korábbi csúcsot. Például a jelenlegi legmagasabb felhőkarcoló a dubaji Kalifa-torony, aminek 2004. szeptemberében kezdődött az építése, az építkezés 2007. júliusában lépte át a korábbi magassági csúcsot (a Taipei 101 torony magasságát), és 2010. januárjában adták át az épületet. És valóban: a 2007-2008-as válság legkorábbi eseménye a Bear Stearns két befektetési alapjának 2007. július végi csődje. A legalább 1000 méter magasra tervezett Dzsidda-torony építése várhatóan 2021-ben fejeződik be, és nem kizárt, hogy 2020-ra érje el a Kalifa-torony 828 méteres magasságát. (Thornton természetesen nem azt állítja, hogy a rekordmagas felhőkarcolók építése lenne a gazdasági válságok oka. Jóllehet a „felhőkarcoló-index” történetileg megbízható indikátora a válságnak, nincs közvetlen összefüggés. A rekordmagas felhőkarcolók pusztán szimptómái a világgazdaság pénzbőségének, amit a jegybankok laza monetáris politikája okoz, vélekedik Thornton, aki az osztrák iskola cikluselméletével magyarázza a felhőkarcoló-átok jelenséget. Mindenesetre szellemes.)

*

Mennél elnyomottabb egy ember, annál állatiasabb az, ahogyan szórakozik.

Cikkében Skidelsky — túl azon, hogy hozza szokásos formáját — megajándékoz bennünket az “Orbánomics” kifejezéssel, aminek tartalmát ugyan nem fejti ki, de annyit azért megtudhatunk róla, hogy „stabil keynesiánus alapon áll”, tehát jó. Vajon Pogátsa Zoltán mit szól ehhez? Kieg.: meglehet, az “orbánomics” kifejezés csak nekem új.

Úgy hangzik, mintha a Bach 333 lenne az első Bach-összkiadás. Az elsőt 2000-ben, Bach halálának 250. évfordulóján, adta ki a Teldec Bach 2000 címmel.

Négy dal a Stone Temple Pilots 2018-as albumáról.

Bernanke interjú.

A Patriot Act elfogadását heves vita követte az Egyesült Államokban: a nemzetbiztonság vagy az alkotmány fontosabb? Cory Doctorow 2008-as Kis testvér című ifjúsági („young adult”) regénye e vitát viszi színre egy terrortámadást követő hekker-lázadás formájában, ahol utóbbit egy 17 éves kamasz fiú vezeti. A 13. fejezetben a vita közvetlenül is megjelenik egy iskolai tanóra keretében. A kis szópárbajban hősünk, Marcus ekként fogalmazza meg a regény üzenetét: „Az alkotmányos jogok feltétel nélkül érvényesek. (…) Úgy állítja be a dolgokat, mintha a Bill of Rights csupán opcionális volna. Az az Alkotmány, tehát nekünk feltétlenül követnünk kell”. (Elmész te az anyádba George Bush, tehette volna még hozzá, de nem tette). A Kis testvért amolyan anarchista regényként szokás ünnepelni. És tényleg: a műben Marcus vesz egy Emma Goldman posztert, hogy kiragassza az íróasztala fölé. A „Vámpírtalálkozó” nevű fantáziadús flashmobról viszont egy Rosa Luxemburg arcképével ékesített hosszujjú pólóban menekül el a 19. fejezetben. Nüanszokra nem adunk, fuck the system! Doctorow műve legfőképpen a hajnalig Xboxozó tinédzserek és számítógépes geekek világát mutatja be, ahol kötelező elem a Ramones, a cyberpunk, Ursula Le Guin, a chilis pizza meg a rebellis attitűd. A regény irodalmi erényeiről beszélni költői túlzás lenne. „Ne bízz senkiben, aki elmúlt 25!”, szól a lázadó kamaszok jelszava a műben. Jóllehet a téma fontos, a Kis testvért se olvassuk 25 felett.

A renminbi, mint a világgazdaság kulcsvalutája? címmel cikk olvasható tőlem a Kapitalizmus blogon.

Köszönet a blog szerkesztőjének a közlésért.

Tavaly ősszel rövid posztban ajánlottam Robert Skidelsky Keynes: The Return of the Master c. könyvét. Kivált a könyv második része hasznos, írtam. Pár hónapja itthon is megjelent (tkp. az MNB kiadásában).

A Lehman Brothers bukása és a Tinder, Harold James cikke. (Nota bene James azt írja, a 2008-as válság aláásta az USA gazdaságába és a dollárba vetett bizalmat. Ehhez: 2008 utolsó negyedévében, vagyis a Lehman bukását követően, nettó 500 milliárd dollár tőke áramlott az amerikai államkötvénypiacra, ami több, mint háromszorosa volt az első nyolc hónap nettó tőkebeáramlásának. Rendkívüli dolog történt. Szemben a szokásos forgatókönyvvel, a pénz nem kimenekült a válság sújtotta országból, hanem bemenekült. A dollár nem összeomlott, hanem erősödött; az amerikai államkötvény-hozamok nem megugrottak, hanem estek. Válságban ui. a befektetők, Kanadától Japánig szerte a nagyvilágban, hirtelen mind biztonságosnak tekintett eszközöket keresnek, de ekkora keresletet csak az amerikai államkötvények képesek kielégíteni. Ha válság van, a pénz az USA-ba menekül — akkor is, ha a válság centruma az USA. Az amerikai állampapírok jelentik a legfőbb "menedéket", ha beüt a ménkű, illetve nincs is nagyon másban bízni. Valójában mennél nagyobb a baj, a befektetők annál inkább bíznak a dollárban és az amerikai adósságban. Még direktebb példa. Pár évvel később, 2011-ben, a nemzetközi befektetők izgatottan figyelték a republikánusok és a demokraták közötti adósságplafon vitát, és amikor augusztus elején az S&P leminősítette AA+-ra az amerikai államadósságot, az amerikai államkötvény-hozamok csökkenni kezdtek! (Eswar Prasad The Dollar Trap c. könyve alaposan körbejárja a témát.))

Erik Truffaz & Goo Siegfried - Revisité (2001)

George Segal Étterem ablak (1967)

Kitöltöttem az Új Egyenlőség politikai tesztjét. Az eredmény. Plusz Pogátsa-interjú.

Kezemben a Kommentár folyóirat megújult formátumú legfrissebb száma. A borító belső oldalán a lap szerzői között egyetlen nőként Kepe Nóra közgazdász szerepel (nem számítva Schmidt Máriát, akivel Békés Márton készített interjút). Mindazonáltal Kepe Nórától nincs írás a lapban (hacsak nem a Türelem és elszántság címet viselő rövid bevezető szöveg szerzője, amelynél nincs név feltüntetve, de ezt erősen kétlem).

(A "zapatista" Rage Against the Machine Wake Up c. '92-es dalának feldolgozása. Az énekesnő üvöltése telefonos ébresztőhangnak tökéletes. (Az meg külön élmény, ahogy a harsonás nő fehér kezeslábasban szívdöglesztőn rázza magát arra, hogy Hoover, he was a body remover. :)))

Nevelni a privacy-ra cimű 1998-as cikke után 16 évvel Umberto Eco írt egy cikket A magánélet elvesztése címmel.

Békés gazdasági versenyben legyőzzük a kapitalizmust című diafilm 1960-ból. Kattints a képre!

(A pénzteremtés alkímiájáról röviden.)

Inkább nézzük meg Jon Turteltaub 2004-es A nemzet aranya (National Treasure) c. Disney-filmjét. Már csak Diane Kruger miatt megéri. Sőt leginkább miatta éri csak meg.

A nyár a könnyed szertelenség ideje, amikor megengedem magamnak azt a luxust, hogy kétszáz oldalnyi okkult marhaságot olvassak. Pl. megtudom, hogy a capitol és capital szavak egyazon gyökérből származnak, aminek jelentése fő, azaz fej. Ami állítólag a templomos lovagok által imádott Baphometre utal, és ami valójában Keresztelő János feje, egy jövendőmondó talizmán, ami gazdagságot hozott a templomosoknak. Persze csak talán. Mindazonáltal nem lehet teljesen kizárni, hogy az amerikai kapitalizmus spirituális alapja Keresztelő János feje. (Azt is megtudom, hogy az Egyesült Államok által 1787-ben kibocsátott első pénzérmén, a fugio centnek nevezett egycentesen a Mind Your Business szöveg állt, vagyis a Törődj a dolgoddal! felirat. Ez viszont tetszik. Elképzelem, hogy az 1000 forintos bankjegyen a Törődj a dolgoddal! szöveg virít, esetleg a Magaddal foglalkozz! (nem mintha Mátyás királlyal egyébként gondom lenne). Mondjuk nekem az Istenben bízunk felirat is tetszene, jóllehet, A bankjegyhamisítást a törvény bünteti! feliratban is van morális tartalom.)

(Mankiw kis könyvrecenziója. A Lehman Brothers és az AIG válsága egy időben történt, de a FED az AIG-t megmentette. Bernanke a memoárjában azt írja: az AIG-nek nyújtott hitel fedezete az „üzleti vállalkozás működési értéke” volt. Szóval az majdnem biztos, hogy a Lehman esetében nem a kreatív magyarázat hiányzott.)

Ma meg is érkezett Békés Márton Gramsci jobbról c. cikke.