Ludwig von Mises a Mandiner blogon.

Mark Spitznagel szerint a FED-et kellene inkább elfoglalni. Avagy a Cantillon-hatás.

Ludwig von Mises Kapitalizmus (Egy 1958-as, a Buenos Aires-i egyetemen tartott eladássorozat nyitó eladása, amely előadássorozat szövege később Economic Policy: Thoughts for Today and Tomorrow címen kötetben is megjelent) Az emberek által használt szófordulatok gyakran…

[Az árak, a bérek és a kamatráták funkciója](Szemelvény Ludwig von Mises 1946-os The Trade Cycle and Credit Expansion: The Economic Consequences of Cheap Money című szövegéből)A kamatráta piaci jelenség. A piac által meghatározott árak, bérek és kamatráták rendszere hivatott egy…

Az árkontroll (Részlet Ludwig von Mises Interventionism: An Economic Analysis című 1940-es művéből) 1. Az alternatíva: törvényi erő versus gazdasági törvény Az árkontroll célja az árak, bérek és kamatlábak olyan értéken történő rögzítése, ami eltér azok szabadpiaci…

"Az egyén csak nagyon korlátozottan képes valamit veszteséggel működtetni. Ha a deficit nincs hamarjában megszűntetve, és a vállalkozás nem válik nyereségessé (vagy legalábbis nem mutatja jelét további veszteségnek), akkor az egyén csődbe kerül, és vállalkozása véget…

 [A profit felszámolása]Részlet Ludwig von Mises Profit and Loss című 1951-es esszéjébőlA profit megszűntetésének következményeiA profitnak a fogyasztók állítólagos előnyére történő megszűntetése azt jelentené, hogy a vállalkozókat kényszeríteni kellene, hogy a…

[A piac szerepe és természete]Részlet Ludwig von Mises A gazdasági válságok okai című 1931-es esszéjébőlA "termelés anarchiájának" marxista mítoszaA marxista kritika rendre bírálja a kapitalista társadalmat a termelés anarchizmusa, avagy tervezetlensége végett.…

Irving Fisher főműve 1911-ben jelent meg, Ludwig von Mises főműve 1912-ben. A pénzelmélet végül a Fisher által megkezdett úton haladt tovább. És ez rossz választás volt, legalábbis Mark Thornton szerint.

Örömmel jelentem, hogy Mises Profit és veszteség című esszéjéből egy részlet megjelent a kiváló Kommentár folyóirat 2010/4 számában. (A szöveget én fordítottam, Mike Károly lektorálta. Ezúton is köszönöm a Szerkesztőségnek a közlést.)

Lionel Robbins 1935-ös cikke a Nagy Válság kettős gyökeréről.