Ma a norvég lakások ára négyszerese a két évtizeddel ezelőtti áraknak, amit sem az építési költségek, sem az elmúlt két évtized inflációs számai nem indokolnak. A norvégok úgy vélik, mindez a „fundamentumoknak” köszönhető. Mark Thornton viszont másként látja (és Thornton ígéretes látnok). Figyelemre méltó fejlemény, hogy a norvég lakásárak a válság óta is mintegy harmadával növekedtek. És mert egy eszközbuborékhoz ugyanaz a három dolog kell, mint a háborúhoz (pénz, pénz és pénz), így joggal merülhet fel a kérdés, hogy miért növekszik az utóbbi években öles léptekkel a pénzkínálat. A válasz pedig az, hogy az euróválság miatt megnőtt a kereslet az olyan biztonságosnak tekintett valuták iránt, mint amilyen a norvég korona is. A norvég jegybank pedig nyomja a zsét, hogy az olajexport visszaesését elkerülendő ne erősödhessen meg az árfolyam. Az új pénz pedig az ingatlanpiacon landol.