Koncert. Bartók A fából faragott királyfi-szvitjét, ezt a weimari Petruskát, most hallottam először koncerten. A zene alatt elkalandoztak a gondolataim: Kant zseni fogalmán tűnődtem.

*

Béndek Péter posztja. Nemrég olvastam Peter Thiel mondását: „Repülő autókat akartunk, de csak 140 karaktert kaptunk”. A nagy lárma ellenére az elmúlt 30-40 év innovációs szempontól semmiféle jelentős áttörést nem produkált; manapság — úgy tűnik — az számít nagy dobásnak, hogy évről évre két milliméterrel vékonyabbak az okostelefonok. Valójából az 1940-1980 közötti innovációkból élünk (műanyag, konténeres szállítás, optikai kábel, mikrochip, távközlési műhold, ARPANET stb.). Az említett időszakban négy generációváltás történt a számítástechnikában (az elektroncsőtől a mikrochipig), és azóta nincs hasonló áttörés. Vagy egy másik szemléletes példa: 2019-ben nagyjából ugyanazokat a háztartási eszközöket találjuk egy jól felszerelt átlagos háztartásban, mint 1980-ban, épp csak több bennük az elektronika. (Szemben azzal a hatalmas változással, amit az 1940 és 1980 közötti 40 év hozott a háztartási eszközök terén.) Az elektronika és információtechnológia túlburjánzása számomra inkább tűnik a kifulladás, mint a fejlődés jelének, épp mint a 19 belső hangszóró a luxusautóban, ami egyértelműen a zsákutcát jelzi. Az 1940-1980 közötti időszakban volt verseny: a háború. A II. világháború, majd a hidegháború. Az elmúlt évtizedekben leginkább azokból a hadászati célokra kifejlesztett eszközökből és technológiákból éltünk, amelyek aztán átszivárogtak a polgári alkalmazásokba. És meglehet, a klímavédelem lesz az „új hidegháború”; az új rabszolga felszabadítás, amikor le kell szokni a kézzel szedett gyapotról, hogy aztán az egykori gyapotföldek helyén felhőkarcolók emelkedjenek. Innen nézve Greta Thunberg valóban lehet a piacok megújítója, aki egy napon talán ambiciózusabb innovációkra inspirálja majd a világot, mint a Twitter meg a még laposabb képernyő.

*

Amikor a mennyiség átcsap fajgyűlölő minőségbe. Tamás Gáspár Miklós többször leírta (legutóbb épp tegnap), hogy Magyarországnak pár ezer menekültet be kellene fogadnia. Még egyszer: pár ezret. Úgy tűnik, pár ezer menekült befogadása jelenti Tamás Gazsi számára azt az erkölcsi magaslatot, ahonnét a fél világot fajgyűlölőnek meg fasisztának bélyegezheti meg. Kis számtan: 2015 óta kétszáztizenegy-ezer külföldi személy kért menedéket Magyarországon; a pár ezer legyen mondjuk öt-ezer. Ebben az esetben Tamás Gazsi 97,6 százalékban fajgyűlölő fasiszta. Nota bene 2015 óta összesen kétezer-hatszáz ember kapott menekült, oltalmazott vagy befogadott státuszt itthon. Az már van pár ezer?