(A "zapatista" Rage Against the Machine Wake Up c. '92-es dalának feldolgozása. Az énekesnő üvöltése telefonos ébresztőhangnak tökéletes. (Az meg külön élmény, ahogy a harsonás nő fehér kezeslábasban szívdöglesztőn rázza magát arra, hogy Hoover, he was a body remover. :)))
Békés gazdasági versenyben legyőzzük a kapitalizmust című diafilm 1960-ból. Kattints a képre!
Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak.
Magyarország Alaptörvénye
Inkább nézzük meg Jon Turteltaub 2004-es A nemzet aranya (National Treasure) c. Disney-filmjét. Már csak Diane Kruger miatt megéri. Sőt leginkább miatta éri csak meg.
A nyár a könnyed szertelenség ideje, amikor megengedem magamnak azt a luxust, hogy kétszáz oldalnyi okkult marhaságot olvassak. Pl. megtudom, hogy a capitol és capital szavak egyazon gyökérből származnak, aminek jelentése fő, azaz fej. Ami állítólag a templomos lovagok által imádott Baphometre utal, és ami valójában Keresztelő János feje, egy jövendőmondó talizmán, ami gazdagságot hozott a templomosoknak. Persze csak talán. Mindazonáltal nem lehet teljesen kizárni, hogy az amerikai kapitalizmus spirituális alapja Keresztelő János feje. (Azt is megtudom, hogy az Egyesült Államok által 1787-ben kibocsátott első pénzérmén, a fugio centnek nevezett egycentesen a Mind Your Business szöveg állt, vagyis a Törődj a dolgoddal! felirat. Ez viszont tetszik. Elképzelem, hogy az 1000 forintos bankjegyen a Törődj a dolgoddal! szöveg virít, esetleg a Magaddal foglalkozz! (nem mintha Mátyás királlyal egyébként gondom lenne). Mondjuk nekem az Istenben bízunk felirat is tetszene, jóllehet, A bankjegyhamisítást a törvény bünteti! feliratban is van morális tartalom.)
(Mankiw kis könyvrecenziója. A Lehman Brothers és az AIG válsága egy időben történt, de a FED az AIG-t megmentette. Bernanke a memoárjában azt írja: az AIG-nek nyújtott hitel fedezete az „üzleti vállalkozás működési értéke” volt. Szóval az majdnem biztos, hogy a Lehman esetében nem a kreatív magyarázat hiányzott.)
Nagy Ervin Újraéledő marxizmus c. cikkében Gramsci kultúrmarxizmusáról és Kassák kommunista-anarchista avantgárd művészetéről papol. Ezt vajon Békés Mártonnak címzi, aki épp minap hirdetett kultúrháborút az ún. balliberális vélemény-terror ellen Gramsci kulturális hegemónia-elméletére hivatkozva, és aki saját bevallása szerint szívesebben olvassa Kassákot, mint Wass Albertet? Nagy Ervinnek feltűnt volna, hogy Békés gyakrabban hivatkozik Guy Debordra, mint Tamás Gazsi?
A Stone Temple Pilots új énekese, Jeff Gutt olyan, mint Weiland fénykorában. Zúzós kis banda ez még.
Eli Roth Bosszúvágy (Death Wish) c. (kvázi-)remake filmjében kis jelenet: a kómában fekvő fiatal lány kórházi ágya mellett barátnője olvas fel Milton Friedman 1953-as A pozitív közgazdaságtan módszertana c. tanulmányából. A kómában fekvő lány apja, Kersey doktor szerint (akit Bruce Willis alakít) a felolvasás segít. Friedman valóban sokakat felébresztett a kómából. Nota bene a film Chicagóban játszódik. (A jelenet 27:22-től 28:35-ig itt. (A felolvasott mondat eredetiben: Normative economics and the art of economics, on the other hand, cannot be independent of positive economics. (Király Júlia fordításában: A normatív közgazdaságtan és a közgazdaságtan módszere ugyanakkor nem lehet független a pozitív közgazdaságtantól.)))
Julianne Moore mint Sarah Palin? Ed Harris mint John McCain? Valahogy úgy.
Az osztrák iskola cikluselmélete. Röviden, közérthetően, autentikus forrásból. Táborszki Bálint fordításában. Kattints a képre most!
Helen Mirren mint Ayn Rand? Némiképp váratlanul ért az Egy filozófusnő szerelmei (The Passion of Ayn Rand) című film létezése. Az 1999-es film Barbara Branden Randről írt biográfiáján alapul. Mirren még Emmy-díjat is nyert az alakításáért. Én erős kettest adnék a filmre. Aki szeretné, megnézheti itt.
Ha a bokszoló fél a ringben, szinte rábukik ellenfele kesztyűjére, írja Sartre Egy emóció-elmélet vázlata c. tanulmányában. Megadón rábukni az ellenfél öklére jobb, mint folyamatosan szembenézni vele, és várni, hogy az mikor csap le — a tudat úgy szünteti meg az elviselhetetlen tudatát, hogy megszünteti magát, mint tudatot.
De bármily furcsa, mire megszilárdult a privacy védelme, mintha már senki sem mutatna rá igényt. (…) Az átlagember nem vágyik privacy-ra. (…) A privacy őrei hiába igyekeznek megakadályozni, hogy az így vagy úgy megszerzett személyes adatokat bárki illetéktelenül továbbadja, az átlagember úton-útfélen rátukmálja őket valakire (…) [E]llentétben a letűnt századokkal, amikor is a ruháknak az volt a dolga, hogy leplezze a test (csupán meghitt társ számára tartogatott) formáit, ő (az átlagember) mindennek a tetejébe csak olyan ruhadarabokat visel, amelyek látni engedik a köldökét, a tomporhajlatát, anyuci aranyláncát a bozontos mellkasát, a herezacskó-domborulatát, a mellbimbóját, nemsokára a klitoriszát is. Következésképpen a privacy-t egy-egy országban megvédeni hivatott intézmények tulajdonképpeni feladata nem az lesz, hogy megadja ezt a védelmet mindazoknak (a társadalom egészéhez képest keveseknek), akik igénylik, hanem az, hogy visszaszerezze a becsületét azok szemében, akik nagy lelkesen lemondtak róla.
Umberto Eco Nevelni a privacy-ra (1998) In
Idén Kornai János közgazdász professzor kapta a CEU Nyílt Társadalom díját. Kornai beszéde a díj átvételekor.
Isszák szemeim Nolan gyönyörű képeit. Látványorgia, ahogy Puzsér Róbert fogalmaz kritikájában, és valóban az. (Igaz, Puzsér elmarasztalón használja e kifejezést, mert történelmi esszét várt film helyett. Tanulságos mesét. Narratívát, ahogy mondja. Amiről nekem Susan Sontag Az interpretáció ellen c. 1964-es esszéjének zárómondata jut eszembe: Hermeneutika helyett a művészet érzékiségére van szükségünk. Egy filmben a képek beszélnek. És Nolan képei éppen eleget mondanak.)
Rubens Keresztlevétel (1612/1614)