A vietnami háborút Vietnamban nem vietnami háborúnak hívják. Az Amerikával szembeni ellenállás háborújának nevezik.

*

Utazás a Dollar Street-en.

*

From The Edge Of The Deep Green Sea.

Katt!

Sosem szabad fullba nyomni a kretént. (Szilvay Gergely már írja a kis dolgozatát a témában. Schmidt Marcsa szakértői támogatásával.)

*

A 2023-as Tucker Carlson-interjúban mondta Orbán Viktor: „Trump az, aki megmentheti a nyugati világot, és talán az egész emberiséget”.

(Míg a modern fizika számos természeti erőt és elemi részecskét ismer, addig két és fél ezer évvel ezelőtt a görög bölcselő, Empedoklész mindössze kettőt ismert. Nevezetesen a szeretetet és a viszályt. Valamint négy elemet, úgy mint föld, víz, tűz és levegő, melyek manapság — kétségkívül — meglehetősen primitívnek tűnhetnek a maguk különös alakjukban. Mindazonáltal a modern fizika tudománya sem megy túl az erő és az elem fogalmán, vagyis azok az elemi gondolati konstrukciók, melyekben egy fizikus a 21. században elgondolja a maga tárgyát, nem feltétlenül mélyebbek. Persze a modern fizikának vannak olyan tárgyai, mint pl. a mező, amit Empedoklész nem ismert, viszont „vonzásról” és „taszításról” beszélni alig több, mint „szeretetről” és „viszályról”. Az, amitől pl. az anyag kettős (hullám-részecske) természete valóban nehezen emészthető, hogy az ellentmond a legelemibb gondolati konstrukciónak, az önmagával azonos dolognak.)

Miként a bölcs hellének mondták: az ember könnyen elhiszi azt, amit maga is szeretne. Marcsa ír.

Gyanítom, a Rage Against the Machine zenekar Down Rodeo című dalának nyitómondata a legütősebb nyitómondat, amivel valaha dal kezdődött. A dal címe Beverly Hills méregdrága bevásárlóutcájára, a Rodeo Drive-ra utal. Ez a track a Rage Against the Machine kvintesszenciája.

*

A Rage Against the Machine zenekar gitárosa, Tom Morello 1996 nyarán rádióinterjút készített Noam Chomsky-val. Morello az interjút azzal indítja, hogy a Chomsky-kötetek kiemelt tartozékai a zenekar turnébuszának, ezért kiváltképp megtisztelve érzi magát. Nota bene az 1996-os Evil Empire albumhoz a zenekar külön olvasmánylistát csatolt. (A CD lemez kis füzetében szintén szélbalos figurák könyveit látni.) Az ajánlott szerzők sora Karl Marxtól Malcolm X-en és Chomsky-n át James Joyce-ig, Arthur Koestler-ig terjed. Amihez Morello azt a megjegyzést fűzi: ha ki kellene emelnie az ajánlott kötetek közül egyet, akkor az a The Chomsky Reader lenne.

*

A Rage Against the Machine leginkább provokatív fellépésére 1993. júliusában került sor a Lollapalooza fesztiválon. A zenekar tagjai anyaszült meztelenül álltak színpadra, a szájuk leragasztva, testükön a PMRC betűkkel, ami a Parents Music Resource Center rövidítése, egy olyan szervezeté, ami próbálta öncenzúrára bírni az amerikai lemezipart (a szervezet már nem létezik). Az egész kis performansz mögött valójában az állt, hogy a zenekar énekesének, Zack de la Rochának elment a hangja, viszont a fellépést nem akarták lemondani.

*

A szélbalos Tom Morello politikatudományból szerzett diplomát a Harvardon. A Rage Against the Machine kiadója az Epic volt, ami a Sony Entertainment tulajdona. Morello maga természetesen dúsgazdag ember. Végtére is világhírű rocksztár és legendás gitárfenomén.

*

A guantánamói börtönben agresszív rockzenével is kínoztak fogvatartottakat. Pl. 72 órán át ugyanazt a tracket játszották le nekik. Egyebek mellett Rage Against the Machine opuszokat. Elképzelem, ahogy Guantánamón bömböl a War Within a Breath.

*

Brad Wilknél, a Rage Against the Machine dobosánál 1997-ben 1-es típusú diabéteszt diagnosztizáltak. Nem könnyű diabétesszel rocksztárnak lenni. Egy este Franciaországban koncert közben Wilk érezte, hogy esik a vércukra, és hiába is önti magába az üdítőitalt, az állapota valamiért nem akar javulni. Mint kiderült, az üdítőital cukormentes volt. Wilk a betegségéről megállapítja: „A cukorbetegség nem játék, de a szükséges információk birtokában és kellő odafigyeléssel kordában tartható”. Erős Antónia nem mondhatta volna szebben.

*

A Rage Against the Machine 1999-es dalához, a Sleep Now in the Fire című opuszhoz készült videoklipet Michael Moore rendezte. A klip forgatására 2000. január 26-án a New York-i tőzsde épülete előtt került sor, és kisebb botrányba fulladt: a forgatáson rendőrök jelentek meg, hogy leállítsák a felvételt. A klipben egy pillanatra feltűnik egy szürke felöltős, kék nyakkendős férfi, aki a kezében felemelt táblát tart: Donald J. Trump for President 2000. A klipet aztán az MTV legjobb rock videó díjára is jelölték, de a díjat végül a Limp Bizkit nevű banda klipje nyerte. A díjátadó gálán Tim Commerford, a Rage basszerosa dühében felment a színpadra, hogy felmásszon a hatméteres műanyag díszlet-pálmafára. Commerford-ot rendzavarásért letartóztatták.

*

Paul Ryan, a 2012-es amerikai elnökválasztás republikánus alelnök-jelöltje a kampányban a Rage Against the Machine-t az egyik kedvenc zenekarának nevezte. Tom Morello ennek kapcsán a következőt nyilatkozta: megérti, ha Ryan tele van dühvel; csak Ryan főként a nőkre, a homoszexuálisokra és a szegényekre dühös, a banda viszont arra a gazdag 1 százalékra, akiket Ryan képvisel.

*

Az 1996 nyarán készült rádióinterjúban Tom Morello arról kérdezi Chomsky-t, milyennek képzeli el a társadalmat, ami nem kizsákmányoláson és uralmon alapul. Chomsky azt válaszolja: a szegények soha nem kérdeznek ilyet, csak a kiváltságosok.

Trump, a bíboros.

Jan Garbarek Group & Trilok Gurtu
Richter, 2025.04.24.

(Ahogy Jánosnál olvashatjuk: "A szél fúj, amerre akar. Hallod a hangját, de nem tudod, honnan jön, és merre tart".)

Megfejtettem Orbán Balázs új keletű pofaszakállát.

*

Összeesküvés Amerika ellen; a szálak a Fehér Házig vezetnek, pl. a nemzetbiztonsági tanácsadóig. Amanda, a Stanfordon jogot végzett, fiatal Fehér Ház-i gyakornok mindent tud. A nagy fegyvergyártók mind benne vannak, Schiffer Andrást várják a jegypénztárnál. Egy bérgyilkos egyfolytában Amanda nyomában; életben kell maradnia, amíg a Washington Herald le nem közli az összeesküvést leleplező cikket.

*

Benny.

Az angol szénbányászok 1984-1985-ös sztrájkja mindmáig valamiféle kitüntetett eseménye a baloldali legendáriumnak. Thatcher akkor 20 bányát tervezett bezárni. A sztrájkot megelőző két évtizedben több, mint 400 szénbányát zártak be, messze túlnyomóan a két munkáspárti Wilson-kormány. A szénbányák 1947-es államosításakor még közel 1000 szénbánya működött Angliában, 1984-re ebből mindössze 170 bánya maradt. A szén felett egyszerűen eljárt az idő. Olcsóbb volt az erőműveket gázzal és olajjal fűteni, emellett az import szén (pl. a lengyel) olcsóbb volt, mint a hazai angol. De a dízel- és elektromos mozdonyok megjelenésétől az acéltermelés csökkenésén át a központi fűtés elterjedéséig számos egyéb okból csökkent a szénfelhasználás. Nem volt ésszerű az adófizetők pénzén állami szénbányákat működtetni. Nota bene az azóta eltelt évtizedekben a baloldal erősen bezöldült, szóval Thatchert akár a dekarbonizáció bajnokának is tekinthetnék. Végtére a Munkáspárt ma nem akarja újranyitni a szénbányákat, sőt ellenzi azt. (De persze valami másról van szó. A baloldalon úgy tudják, hogy a történelem az osztályharcok története. A balos narratívában a szénbányászok a proletariátust képviselték ebben a harcban, a konzervatív Thatcher-kormány pedig a burzsoáziát, így az igazság, szépség és jóság eleve a szénbányászok oldalán volt. Ami meg a nyers valóságot illeti, gyanítom, a bányászok szakszervezete valójában a konzervatív kormányt akarta megbuktatni, ahogy tette azt 1974-ben a Heath-kormánnyal.)

A chilei Eddie Vedder sem babapiskóta, de ettől csókától eldobom a hajtűimet.

*

Új idők jelei. A virágcsokor-automata.

*

Nem sokkal a beiktatását követően, Kissinger adott Nixonnak egy példányt Spengler A Nyugat alkonya művéből. Ezzel a gesztussal Kissinger arra igyekezett felhívni Nixon figyelmét, hogy egy államférfinak együtt kell látnia a politikát az irodalommal, építészettel, orvoslással stb. Azaz, a művészettel és tudománnyal. Vajon Nixon el is olvashatta?

"Donald Trump arra jutott, hogy a nemzetközi kereskedelem negatív hatásaiból származó problémákat vámok bevezetésével fogja megoldani. Teljes mellszélességgel támogatta a kereskedelmi háborút, amelyet 2018 első hónapjaiban az alumínium- és az acélipari termékekre kivetett új, amerikai vámtarifákkal robbantott ki. Ezt követően Trump máris arról beszélt, hogy mintegy 50 milliárd dollár értékben vetne ki vámot a kínai árukra. Amikor Kína ellenlépésekkel állt elő, Trump beígért újabb 100 milliárdot. Ez a bejelentés érzékenyen érintette a részvénypiacokat. Az amerikaiaknak viszont — pártpreferenciától függetlenül — szintén azt súgta az ösztönük, hogy le kell zárni a kereskedelmi határokat, és meg kell védeni — főleg Kínától — a gazdaságot. Mindeközben a közgazdászok kifakadtak".
Esther Duflo & Abhijit Banerjee Jó közgazdaságtan nehéz időkre (2019)

Szilárd Leó Az aknavárosok című 1961-es kis politikai szatírájában dr. Jones azt mondja, olvasta Szilárd Leótól A delfinek hangja című 1960-as kis politikai szatírát. Mire dr. Jones beszélgetőpartnere javasolja neki, hogy olvassa el Szilárdtól Az aknavárosokat is. Avagy írások az atompattról.

Mit tegyünk a Covid-adóssággal? című 2020. októberi cikkében Piketty azt írja (in), idézem: „A pénzteremtés és a pénzügyi értékpapírok vásárlása valójában a részvény- és ingatlanárak emelkedéséhez vezet, ami hozzájárul a leggazdagabbak gazdagodásához”. Illetve más lenne a helyzet, ha a FED és az ECB „pénzteremtése ahelyett, hogy a pénzügyi buborékot táplálná”, inkább a reálgazdaság szereplőit támogatná.

*

Amerikai akciófilmek zárójelenete gyakorta játszódik áruforgalmi kikötőben, rendező pályaudvaron vagy gyártó üzemben, és jellemzően éjszaka. Bevallom, nem teljesen értem, hogy egy sorozatgyilkost miért épp az éjszaka közepén, tehervagonok között futkározva kell végül elkapni.

*

Nem szeretnék okosabbnak tűnni a ténylegesnél, de félig-meddig vártam Emmanuel Todd feltűnését a Karmelita kolostorban.

Thomas Piketty 2016 és 2021 között született rövid írásai (Le Monde cikkek, blogposztok). Az egyikben Piketty kétségbe vonja azon közkeletű vélekedést, hogy „’68 májusa hozzájárult az individualizmus, sőt az ultraliberalizmus felemelkedéséhez”. Piketty érve: az ún. Grenelle-i megállapodás. A Pompidou-kormány 20 százalékkal megemelte a minimálbért, majd 1970-től megkezdődött a minimálbér éves, az átlagos bérnövekedést követő emelése, amit rendre magas „rendkívüli emelések” tarkítottak, melynek eredményeképp ’68-től a francia minimálbér közel két évtizeden keresztül gyorsabban növekszik, mint az átlagkereset, ami a jövedelemegyenlőtlenség csökkenését eredményezi. Valamint a teljes bérköltségnek a termelésnél nagyobb ütemű növekedését, melynek következtében a tőkejövedelmek részesedése a nemzeti jövedelemből Franciaországban jelentősen csökkent, úgy hogy mindeközben a munkaórák száma is csökkent.

(Új szerzeményem, zseniális.)

2025.03.25.

Mondjon valaki egyetlen orosz világmárkát! Orosz számítógép márkát, orosz autómárkát, orosz sportmárkát, mozifilmet vagy könnyűzenei előadót! Nézzük meg, hogy mit exportálnak az oroszok! Olajat, földgázt, műtrágyát, alumíniumot, rezet. Ja, meg ótvaros eurázsianizmust. Meg fegyvert Indiának, mert nekik még az orosz is jó. Egy szegény ország nagyhatalmi ábrándokkal.

Az infláció oka, hogy a forgalomban lévő pénz mennyisége gyorsabban növekszik, mint a kibocsátás. Vagy ahogy mondani szokás: túl sok pénz kerget túl kevés árut. Ami bizonyára kiábrándító lehet mindazok számára, akik az inflációnak valamilyen körmönfont magyarázatára vágynak. A pénzmennyiség — kibocsátáshoz viszonyított — gyors növekedésének viszont számos kiváltója lehet. Melynek kapcsán Milton Friedman megjegyzi: ”[H]a az infláció elmélete nem a pénzmennyiség bővülésével, hanem annak kiváltójával foglalkozik, akkor az egy szerfelett sokszínű elmélet lesz, amely az infláció számos lehetséges okát tartalmazza”.

Friedman példája. Tegyük fel, hogy az erős szakszervezetek az egyensúlyi szintjük fölé viszik a béreket, ami megemeli a munkanélküliséget. Ha a kormány elkötelezett a teljes foglalkoztatás mellett, akkor a munkanélküliség csökkentése érdekében jelentős fiskális élénkítésbe foghat, amit — könnyen meglehet — jegybanki pénzteremtéssel finanszíroz, legalábbis közvetve. Az inflációt ebben az esetben a pénzmennyiség növekedése okozza, nem a szakszervezetek magas bérkövetelése. Még egyszer: a bérek emelkedése, amennyiben azt nem kíséri a pénzmennyiség növekedése, önmagában csak a munkanélküliséget képes emelni. Vagyis az infláció szakszervezeti bérkövetelésen alapuló elmélete egy fals teória. A háborús időszakok pl. gyakran magas inflációval járnak, mert a hadikiadásokat bankópréssel finanszírozzák, de ettől még az inflációnak nincs háború-elmélete.

Egy analógiával élve (ami már nem Friedman-től van). A dohányfüst szájrákot okoz, ami egy közvetlen ok-okozati összefüggés. Egy konkrét személy esetében persze lehet azt mondani, hogy stresszes volt az élete, ezért rengeteget dohányzott. De a stressz nem okoz szájrákot, hacsak nem kíséri erős dohányzás. A szájrák stressz-elmélete egy fals teória. Vagy vegyünk ehhez egy kis csavart! Tipikus marxista okfejtés: az egyén élete folyamatos stressz egy „későkapitalista társadalomban”, tehát végső soron (a marxisták kedvenc logikai bakugrása) a kapitalizmus okozza a szájrákot. De a "kapitalizmus" nem okoz szájrákot, a stressz sem okoz; a dohányfüst okoz. És ahogy a stressz nem okoz szájrákot, úgy az energiaárak sem okoznak inflációt, sem a valutaárfolyamok változása. És a kapitalizmus sem. (A marxisták szeretik nagyon okosnak hinni magukat, amennyiben tudni vélik, hogy a szájráknak, a családon belüli erőszaknak és az inflációnak végső soron ugyanaz az oka, ahogy mindennek. Ami az esetükben csak azt jelenti, hogy valójában semminek sem ismerik a tényleges okát.)