A Gondolatok és vázlatok a Mi, filológusok című művének 205. pontjában Nietzsche azt írja, hogy az antik hellének - még ha gonoszat tettek is - erkölcsösek voltak, avagy ártatlanok és gyermekien naivak, mert minden tettükben látható volt a lélek. Mert nem volt belsőjük. A…

Idehaza köztudottan rossz az adómorál. Az adócsalás amolyan nemzeti sport. Mindazonáltal a vállalkozások és magánszemélyek kivétel nélkül állítják: az lenne jó, ha mindenki rendesen fizetne adót, mert akkor az adóalap kiszélesedne, és csökkenhetnének az adókulcsok. Mindenki…

Alberto Alesia és Francesco Giavazzi, a két olasz származású, de évtizedek óta az USA-ban élő neves közgazdász professzor közös könyvükben ébresztőt fúj az öreg kontinensnek. Reform vagy hanyatlás, szól sokatmondóan az alcím. A szerzők úgy vélik, hogy bár Európa gazdag kontinens, de lemaradóban: mi,…

Elolvastam Oriana Fallaci botránykönyvét, A harag és a büszkeséget. A kötet egy nagy lélegzetű, indulatos kirohanás Európa iszlamizációja, az iszlám vallás, illetve általában az arab világ és kultúra ellen, ami a 2001. szeptember 11-i tragikus terrortámadást követően…

I. Heidegger szerint az ember léte lehetőség, és az életben éppen erre a lehetőségre megy ki a játék. A tét nagy, mert az embernek csak egyetlen élete van: amit elnyer, azt örökre elnyeri, amit elveszít, azt örökre elveszíti. Avagy az ember vagy megragadja az élet lehetőségeit, vagy elmegy…

A Jánossy-féle trendelmélet lényege, hogy egy gazdaságban a termelékenység növekedési ütemét a szakmastruktúra változási üteme határozza meg. De mit is jelent ez? Ismerjük a hegeli logikát: a mennyiség mindenkor egy meghatározott minőség mennyisége. Avagy a termelékenység növekedése nem pusztán egy…

Örökös vád, hogy a kapitalizmus elszemélyteleníti az egyént, és hogy pusztán egyetlen szenvedélyt ismer el, a pénzsóvárságot. Így aztán nehéz elhinnünk, hogy ez a vád egykoron érv volt a kapitalizmus mellett. (Pardon, nem értettem kristálytisztán, megismételné, kérem?)…

Jean Baudrillard azt állítja, hogy a bennünket körbevevő tárgyak rendszert alkotnak. Pl. egy bizonyos fajta nyakkendő nem csak önmagát jelzi, hanem hallgatólagosan jelzés egy bizonyos fajta ing irányába, miként az ing is hallgatólagosan egy bizonyos fajta öltöny irányába. Az…

Hayek 1944-es kötete, a híres The Road to Serfdom a tegnapi napon 13 000 példányban kelt el. Pillanatnyilag az amazon.com bestsellere. És láss csodát, ez a mű magyarul is hozzáférhető! A magyar kiadás címe pediglen: Út a szolgasághoz. És akkor egy kis reflexió e cím okán. Az Út a…

Időnként hallani politikusok, közgazdászok és publicisták szájából a >>szociális piacgazdaság<< fogalmát emlegetni. Magyarországon szociális piacgazdaságra van szükség, mondják. De mit is jelent a szociális piacgazdaság? Nos, a választ egyáltalán nem kell magunknak…

Újra beleolvastam Márai Röpiratába. Ez a nagyesszé a II. világháború alatt (egészen pontosan 1942-ben) született. Márai szerint a háború után, mert egyszer minden háború véget ér, egy új Európa születik majd, és ezért a magyaroknak idejekorán fel kell készülniük erre az…

Mennyi globalizációt bír el az ember? – kérdezi Rüdiger Safranski kis könyvében. A globalizáció, így Safranski, a határokon átívelő horizontok lenyűgöző erejű távlataiba helyezte az egyént. A telekommunikáció, a közlekedés döbbenetes mértékű fejlődése sohasem…