Zene
Al DiMeola Suite - Golden Dawn (1976)
hocinesze
A nem hivalkodó fogyasztás
Pierre Bourdieu szerint a társadalmi státusz újratermelésének tán legfontosabb közvetítője a kulturális nevelés, illetve az oktatás. Röviden: az elit a maga gazdasági dominanciáját azáltal tartja fenn („termeli újra”), hogy a „gazdasági tőkét” a gyermek elit neveltetése által „kulturális tőkévé” változtatja, amely kulturális tőke később újra gazdasági tőkévé változik. Hogyan jön ez Veblenhez? (Kiegészítés balos olvasóknak. Bourdieu vezette be a „szimbolikus tőke” fogalmát a szociológiába. A szimbolikus tőkének Bourdieunél több formája van, mint pl. „kulturális tőke”, „kapcsolati tőke” stb. Szimbolikus tőke mindaz, ami növeli a „gazdasági tőkéhez” való hozzáférést. Az elit szülők a gyermek szimbolikus tőkéjébe fektetnek (elit iskolába járatják, idegen nyelvekre, zenére, táncra stb. taníttatják, elküldik világot látni, „bevezetik a társaságba” stb.), amely szimbolikus tőke (tudás, kapcsolati háló) később lehetővé teszi (az örökölt vagyonon túl) a gazdaság erőforrásaihoz történő szélesebb hozzáférést, és ezáltal a család elit státuszának fenntartását.)
Rákász Gergely orgonál a Belvárosi Református Templomban 12 26
Gerrit van Honhorst A gyermek imádása (1620)A válság gyermekei
John Taylor és Robert Hall közös Makroökonómia tankönyve négy Nobel-díjas közgazdász, Modigliani, Tobin, Lucas és Sargent válaszát idézi arra a kérdésre, hogy miért kezdtek közgazdaságtannal foglalkozni. Négyükből ketten, Tobin és Sargent a Nagy Válság életükre tett személyes hatását említik. Tobin egyenesen a „válság gyermekének” nevezi magát (1918-as születésű). Annak, hogy a Nagy Válság egészen az 1980-as évekig súlyos árnyékként vetülhetett a közgazdaságtanra, gyanítom, nem kis részben a tudomány vezető figuráinak e „személyes érintettsége” az oka (nota bene a válság egy teljes nemzedék meghatározó tapasztalata volt általában). Mindez pedig Bod Péter Ákos egy friss cikkét olvasva ötlik föl bennem. Azt írja: „Egyetemi hallgatóim azt a szót, hogy gazdaság, gyerekkoruk óta a gazdasági válság jelzős szerkezetben hallották”. De vannak-e közöttük új Tobinok és új Sargentök?
A nap idézete
Túlélve minden vele szemben támasztott ésszerűtlen vagy épp túlzottan ésszerű elvárást, a gazdaságelmélet fennmarad. E túlélés oka pedig azok az emberi állapotra vonatkozó alapvető igazságok, melyeket elsőként A nemzetek gazdagsága fejtett ki átfogóan. Egyebek közt: 1.) a férfiak és nők túlnyomó többsége természetből fakadóan és változtathatatlanul érdekelt anyagi helyzetének javulásában; 2.) e természetes vágy elnyomása kizárólag erőszakos és siralmas politikákhoz vezet; 3.) amikor e természetes vágy elegendő mozgásteret kap, és a kereskedelmi ügyletek nincsenek gátolva, a gazdaság növekedésnek indul; 4.) e növekedés eredményeképpen végül valóban mindenki helyzete javul, jóllehet egyenlőtlen mértékben és ütemben; 5.) e gazdasági növekedés eredménye a tulajdonnal rendelkező középosztály nagymértékű kiterjedése, ami szükséges (bár nem elégséges) feltétele egy olyan liberális demokráciának, amelyben az emberi jogokat tiszteletben tartják.
Irving Kristol Rationalism in Economics (1980)
Ricardo 200
1817-ben jelent meg David Ricardo A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei című klasszikus opusa. Idén, a 200 éves évfordulón, új fordításban, csinos kivitelben, Madarász Aladár bevezetőjével idehaza újra kézbe vehetjük a művet. A kötet tartalmazza A tömbnemesfém magas ára (The High Price of Bullion) esszét is, ami Ricardo talán legfontosabb írása.
A szabadság hagyománya
A kormánynak nem az a dolga, hogy megváltoztassa az embereket, megváltoztassa kialakult életmódjaikat, kijavítsa szokásaikat és intézményeiket. A kormány dolga mindezeket megvédeni.
Tolle, lege! Kattints a képre!
Anya füvet szív, apa olvas.Chips
Platón Menón című dialógusában Szókratész azt állítja: a tudás nem tanítható. Szókratész valójában phronesisről beszél, ami nem egyszerűen ismeretet jelent, hanem bölcsességet. A phronesis tulajdonképpeni jelentése eszmélés. A valódi tudás nem egyszerűen ismeret, hanem belátás — ráeszmélés. A tudás nem tanítható: ismereteket és vélekedéseket ugyan át lehet adni, de nem a belátást. Ezért, vélekedik Szókratész, a jó mester nem ismeretekre tanítja tanítványát, hanem látásra.
***
Henry George Haladás és szegénység című kötetében külön fejezetben (több tucat oldalon) érvel Malthus népesedési-elmélete ellen. George szerint a tények cáfolják Malthust: mennél sűrűbben lakott egy terület, többnyire annál gazdagabb. Mert annál nagyobb a munkamegosztás, ergo a termelékenység. Már Adam Smith megírta: a piac mérete korlátozhatja a munkamegosztást, így a fejlődést. Vagyis: ahol gyér a lakosság, ott nincs fejlett piac, következésképp nincs fejlett munkamegosztás. Ugyanezen okból állítja George, hogy a népesség növekedése valójában növeli a gazdagságot, és nem csökkenti.
***
Vegyük Kantot komolyan! Épp kezemben tartok egy kávéscsészét. Látom a csészét, érzem a súlyt. Azt mondom: karomban érzem a csésze súlyát. Ámde jobb résen lenni! Valójában sem a szememmel nem látom, sem a karommal nem érzem azt, hogy a súly a csésze súlya. Mi, véges lények a világot csak szemlélni tudjuk. A kauzalitás viszont nem tárgya a szemléletnek, hanem az értelem fogalma. A kauzális viszonyokat kizárólag elgondoljuk.
***
Theoretical Assumptions and Nonobserved Facts című 1971-es dolgozatában Wassily Leontief arról panaszkodik, hogy a gazdaságelméleten eluralkodott formalizálási láz hevében a modellek elszaporodó készletének matematikai formulái mögül sokszor teljesen eltűnt minden valóságos tartalom (fogalmi mondanivaló). (Ehhez: Rosa Luxemburg írja (Otto Bauernek A tőkefelhalmozásról írt recenziójára adott válaszában), hogy a közgazdaságtan olyan tudomány, hogy amit el lehet benne mondani matematikai formulákkal, azt el kell tudni mondani egyszerű szavakkal is. (Értelmes meglátás egy marxistától.))
***
Will Downing A Love Supreme dala (a Coltrane előtti nyilvánvaló tisztelgésen túl) a ’80-as évek popzenéjének kvintesszenciája.
(Skidelsky, Keynes, válság)
(Felkerült a netre Skidelsky Keynes: The Return of the Master című kis könyve. (Mennyire legálisan, nem tudom; nem is linkelem, de bárki megtalálhatja.) Skidelsky 2009-ben néhány hónap alatt hozta össze (a válság hevében) a kötetet, amitől némiképp eklektikus, illetve helyenként kissé ellentmondásos (pl. S. helyeslően idézi Soros Györgyöt, hogy a „válságot a rendszer maga hozta létre”, miközben máshol Fekete Hattyúnak mondja) műre sikeredett. Mindazonáltal érdemes elolvasni — kivált a második rész hasznos (3-5. fejezetek). Skidelsky a bizonytalanságot állítja a keynesi közgazdaságtan fókuszába („A bizonytalanság uralja Keynes gazdaságtanát”), illetve a kockázat és bizonytalanság közötti különbséget hangsúlyozza végig a kötetben.)
Jean-Jacques Pradier Kellögem
Úgy 12 évesen olvastam King A ragyogás című klasszikus regényét. Emlékszem, bizonyos szavaknak utána kellett néznem az értelmező szótárban. A regényből készült Kubrick-filmet mai napig nem láttam. Pótolnom kellene.
Goldfinger (1964)
A Quantum csendje (2008)