Két lemez áprilisra: ajánló
hocinesze
Bernstein 100Matek
Christopher Balding cikkét olvasom. Nem vonnám kétségbe a benne állítottakat, de a kínai gazdaság — lassan évtizede tartó — évről évre csökkenő növekedési rátájának van egy triviális magyarázata. Nevezetesen: a GDP abszolút értékének növekedése. Az előző évtized éveit jellemző 10 százalék körüli vagy afölötti éves növekedési ráta ui. jelenleg azt jelentené, hogy a kínai gazdaság évente a spanyol GDP-vel növekedne abszolút értékben. Az aggodalommal konstatált 2018-as 6,6 százalék növekedés valójában még mindig rendkívül magas. Ekkora éves növekedési ütem mellet tízévente megduplázódik a GDP, ami nehezen képzelhető el a glóbusz második legnagyobb gazdasága esetében. Abszolút értékben nézve a kínai gazdaság csak tavaly Svájcnyival bővült. Röviden: lesznek még ezek a növekedési ráták sokkal kisebbek is, szimplán a matek okán.
1984
Idehaza 1984-ben alakult meg a Soros Alapítvány. Az alapítvány azért nem Nyitott Társadalom Alapítvány néven jött létre, mert a nyitott társadalom elnevezés teljességgel elfogadhatatlan volt az elvtársaknak.
Reggel étek, este méreg
A pénzügyi represszió McKinnon- és Stiglitz-hatása, avagy gazdasági növekedés Kínában. Yiping Huang és Tingting Ge írása.
(...)
(Interjú Vona Gáborral. Vona panaszkodik: nincs középosztály, nincs polgárság. Nem sokkal előtte olvasom Tamás Gáspár Miklóstól: a legnagyobb liberális öncsalás, hogy Magyarországon nincs polgárság; „Dehogy nincs igazi polgárság! Baromi reakciós meg fasiszta, de attól még polgárság”. Vona esete a liberális öncsalással.)
Soros a szociáldemokrata
Fejtő Ferenc 1980-as Mégiscsak a szociáldemokrácia: Fél évszázad reformkísérletei című könyvének 2006-os hazai kiadásához írt Epilógusában a következőt írja:
Megemlíthetem itt Soros Györgynek 2002-ben írt könyvét, amelyben a kapitalista rendszer korrekcióját tanulmányozza. Az utóbbi évek nagy amerikai pénzügyi botrányait kommentálva a magyar származású és humanitárius működéséről ismert Soros, akárcsak William Pfaff, a botrányt okozó nagy pénzügyi csalások és visszaélések igazi okát annak a meggyőződésnek terjedésében látta, hogy alapjában véve az szolgálja legjobban a közérdeket, ha mindenki a maga önző érdekeinek kergetésével foglalkozik. Márpedig a kapitalista Soros szerint megállapíthatóan a közérdekkel ellenkezik, a társadalmak egyensúlyát veszélyezteti, hogy a pénzügyi piacoknak teljesen szabad kezet adjanak. „A hibák kiigazítsa — írja — erős kormányzati beavatkozásokat igényel.” Soros nyilván tudja, hogy ezzel a megállapításával — ő, aki a kapitalizmusnak nemcsak teoretikusa, hanem haszonélvezője is — elméletileg a szociáldemokrácia egyik alapelvéhez jutott el, amely szerint a demokratikusan választott kormányok és törvényhozók hivatása lenyesni a kapitalizmus túlhajtásait.
Hairspray queen
Németh Szilárd nem csak Rossini nyitányokban verhetetlen, kérem szépen, de a grunge is a kisujjában van. Emlékezzünk együtt Kurt Cobainre.
Piketty zsebkönyv
Karl Marx A tőke művéhez anno Karl Kautsky írt „zsebkönyvet” azért, hogy a szabadidő és intellektuális felkészültség nélküli munkásokhoz is eljuthasson a vaskos és nehéz olvasmányt jelentő Marx opus nektárja. Thomas Piketty A tőke a 21. században művéhez Jesper Roine svéd közgazdász írt kis összefoglaló könyvet hasonló megfontolásból, ami nemrég idehaza is megjelent. És Roine kis könyvét elolvasva megerősödik bennem a gondolat: Piketty könyve csak látszólag vaskos, a mondandóját illetően valójában meglehetősen karcsú mű. Épp mint Roine zsebkönyve, ami egyébiránt ideális olvasmány mindazok számára, akik tényleg csak egyetlen vasárnap délelőttöt szánnának Pikettyre. (Nota bene Kautsky Marx-zsebkönyve talán Pikettynek is hasznára lenne.)
Gondoljátok meg, proletárok
Elolvastam Artner Annamária Marx 200 c. könyvét. És e kis könyv (mindössze 132 oldal) egyetlen hozadéka számomra egy Marx citátum (A tőke II. kötet XX. fejezete). A baloldali közgazdászok körében népszerű tézis szerint a gazdasági válságok oka az elégtelen kereslet, ami gyakran párosul azzal a vélekedéssel, hogy az elégtelen keresletnek pedig döntően az alacsony bérek az oka. Avagy a népszerű frázissal szólva: a munkások bére nem elég arra, hogy visszavásárolják a saját maguk által előállított terméket. Íme, akkor a citált Marx szöveg:
(Artner könyve máskülönben alig érdekesebb, mint egy „polgazd-jegyzet”. Találóbb cím lenne a Marx 50.)
(...)
(Artner Annamária Marx 200 c. könyvének bemutatója. Krausz elvtárs a bemutató végén megállapítja: Varga Jenő a marxista válságelméletnek olyan kiváló tudója volt, hogy odáig vitte, hogy Sztalin gazdasági tanácsadója lett. Kérem szépen, van azért itten mire büszkének lennünk! (Nota bene Artner ezzel a fehér frizurával a slampos Helen Mirrenre emlékeztet.) Mindenesetre megrendeltem a könyvet.)
Vers mindenkinek
"mert virágzás, mert élet és örök" J. A.
Ady Endre
Egyedül a tengerrel
Tengerpart, alkony, kis hotel-szoba.
Elment, nem látom többé már soha,
Elment, nem látom többé már soha.
Egy virágot a pamlagon hagyott,
Megölelem az ócska pamlagot,
Megölelem az ócska pamlagot.
Parfümje szálldos csókosan körül,
Lent zúg a tenger, a tenger örül,
Lent zúg a tenger, a tenger örül.
Egy Fárosz lángol messze valahol,
Jöjj, édesem, lent a tenger dalol,
Jöjj, édesem, lent a tenger dalol.
A daloló, vad tengert hallgatom
És álmodom az ócska pamlagon,
És álmodom az ócska pamlagon.
Itt pihent, csókolt, az ölembe hullt,
Dalol a tenger és dalol a mult,
Dalol a tenger és dalol a mult.
1906.
Szemét
Estefelé még bent vagyok az irodámban. Megjelenik az ajtómban egy idős takarítónő. Kopog, bejön. Egy takarítócégtől van. Némán kiveszi a szemeteszsákot a szemétkosárból. Aztán megszólal: a férje is cukorbeteg, felismeri a kidobott vércukor tesztcsíkokat. Nem túl illendő felütés beszélgetéshez, de nem haragszom. Beszélgetni kezdünk. Mégis igaz, az emberről sokat elárul a szemete. Meglehet, az idős takarítónő remek profilokat készít: hogy úgy mondjam, látja az embereket a szemeteszsákok mögött.